Zsarolás szaggatta koalíció

Tadics a január 20-án lezajlott választás els? fordulójában már hátrányba került az els? helyen végzett Tomiszlav Nikolics radikális vezérrel szemben, és a felmérések szerint február 3-án csak nagyon nehezen lesz képes legy?zni ellenfelét, ha egyáltalán képes lesz rá. Esélyeit számottev?en növelte volna, ha koalíciós társa, a miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt és a vele szövetséges Új Szerbia kiáll mellette, s támogatására szólítja fel híveit, akik a kiélezett szerbiai politikai küzdelmekben még mindig a mérleg nyelvét jelentik. Kostunica egyébként így lett miniszterelnök is a tízegynéhány százalékos parlamenti választási eredménnyel a tarsolyában.

A demokratának tartott Tadics és a széls?séges nacionalistának min?sített radikálisok között egyensúlyozó kormányf? azonban – miután az els? választási forduló után Koszovó és az EU-hoz való közeledés kérdésében megzsarolta Tadicsot – kivár. Azt követelte, hogy Tadics kötelezze el magát: ha az Európai Unió missziót küld Koszovóba, felügyelend? a tartomány elszakadását, Szerbia felmondja az EU-tagság belép?jének tekintett stabilizációs és társulási szerz?dést. Tadics ezt nem akarja elfogadni, hiszen egyik f? kampányérve az, hogy Szerbiát tovább vezeti az EU-ba viv? úton. „Megtettük ajánlatunkat, most várjuk, mit felelnek rá” – mondta Kostunica pártjának szóviv?je újságírók érdekl?désére. Hipotetikusnak nevezte azt a kérdésfelvetést, hogy nem a miniszterelnök b?ne lesz-e, ha a Tadics melletti határozott kiállás elmaradása miatt a radikális jelölt gy?z, s esetleg el?rehozott parlamenti választásokba torkolló kormányválság alakul ki. Vojiszlav Kostunica a beosztottjánál is tovább ment, mikor Koszovóra utalva kijelentette: „kétfajta vesztes létezik: az egyik csak egy választást bukik el, a másik viszont elveszíti az ország területének egy részét”. A miniszterelnöki párton belüli értesülés szerint Kostunica egy-két napon belül arra fogja felszólítani a választókat, hogy szavazzanak „demokratikus szellemben”.

Pásztor István, a három délvidéki magyar pártból alakult koalíció elnökjelöltje támogatást ajánlott ugyan Tadicsnak, de volt egy kikötése: az államf? fogadja el pártszövetségének programját az EU-csatlakozására, Vajdaság magasabb szint? autonómiájára és a helyi magyarok helyzetének javítására vonatkozóan. A jelenlegi szerb elnök a hárompárti Magyar Koalíció, illetve még néhány kisebbségi alakulattól várhat támogatást. A vajdasági magyarság számára – általános vélekedés szerint – mindenképp Borisz Tadics lenne a „kisebbik rossz” a versenyben maradt két jelölt közül. Ez már csak annyiban is elfogadható, hogy, amennyiben Kostunica és alakulatának választói Nikolics oldalára állnak, akkor egy kormány-államf? egyezségr?l lehet beszélni, és fél?, hogy a szerb hatalom szintjén feler?södnek a nacionalista hangok. Ha Tadicsnak viszont sikerül Kostunicát visszacsalogatni a maga oldalára, akkor százalékban, az els? kör eredménye alapján számolva, összesítve 50,42 százalékot érhetne el, tehát éppen elég volna a gy?zelemhez. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy a biztos szavazótáborral rendelkez?k félreértés nélkül biztosítsák a támogatásukról.

A helyzetet ugyanakkor az is bonyolítja, hogy Tadics eddig a nyilvánosság számára tetten érhet? módon – még egyetlen potenciális vagy remélt és megnyerni akart szövetségesével sem tárgyalt. Elemz?k szerint el?fordulhat, hogy abban bízik, hogy ezek szavazói – a széls?séges nacionalista jelz?t magáról lemosni nem tudó – Nikolicstól való rémületükben vasárnap rá szavaznak. Nikolics viszont feltehet?leg nem lesz feltétlenül ráutalva, hogy erre a bázisra alapozzon, tekintve, hogy az általa képviselt radikális oldal elég fegyelmezett, és tekintélyes szavazótáborral rendelkezik.

Hírösszefoglaló