
Fotó: Rompres
2008. január 30., 00:002008. január 30., 00:00
Tadics a január 20-án lezajlott választás els? fordulójában már hátrányba került az els? helyen végzett Tomiszlav Nikolics radikális vezérrel szemben, és a felmérések szerint február 3-án csak nagyon nehezen lesz képes legy?zni ellenfelét, ha egyáltalán képes lesz rá. Esélyeit számottev?en növelte volna, ha koalíciós társa, a miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt és a vele szövetséges Új Szerbia kiáll mellette, s támogatására szólítja fel híveit, akik a kiélezett szerbiai politikai küzdelmekben még mindig a mérleg nyelvét jelentik. Kostunica egyébként így lett miniszterelnök is a tízegynéhány százalékos parlamenti választási eredménnyel a tarsolyában.
A demokratának tartott Tadics és a széls?séges nacionalistának min?sített radikálisok között egyensúlyozó kormányf? azonban – miután az els? választási forduló után Koszovó és az EU-hoz való közeledés kérdésében megzsarolta Tadicsot – kivár. Azt követelte, hogy Tadics kötelezze el magát: ha az Európai Unió missziót küld Koszovóba, felügyelend? a tartomány elszakadását, Szerbia felmondja az EU-tagság belép?jének tekintett stabilizációs és társulási szerz?dést. Tadics ezt nem akarja elfogadni, hiszen egyik f? kampányérve az, hogy Szerbiát tovább vezeti az EU-ba viv? úton. „Megtettük ajánlatunkat, most várjuk, mit felelnek rá” – mondta Kostunica pártjának szóviv?je újságírók érdekl?désére. Hipotetikusnak nevezte azt a kérdésfelvetést, hogy nem a miniszterelnök b?ne lesz-e, ha a Tadics melletti határozott kiállás elmaradása miatt a radikális jelölt gy?z, s esetleg el?rehozott parlamenti választásokba torkolló kormányválság alakul ki. Vojiszlav Kostunica a beosztottjánál is tovább ment, mikor Koszovóra utalva kijelentette: „kétfajta vesztes létezik: az egyik csak egy választást bukik el, a másik viszont elveszíti az ország területének egy részét”. A miniszterelnöki párton belüli értesülés szerint Kostunica egy-két napon belül arra fogja felszólítani a választókat, hogy szavazzanak „demokratikus szellemben”.
Pásztor István, a három délvidéki magyar pártból alakult koalíció elnökjelöltje támogatást ajánlott ugyan Tadicsnak, de volt egy kikötése: az államf? fogadja el pártszövetségének programját az EU-csatlakozására, Vajdaság magasabb szint? autonómiájára és a helyi magyarok helyzetének javítására vonatkozóan. A jelenlegi szerb elnök a hárompárti Magyar Koalíció, illetve még néhány kisebbségi alakulattól várhat támogatást. A vajdasági magyarság számára – általános vélekedés szerint – mindenképp Borisz Tadics lenne a „kisebbik rossz” a versenyben maradt két jelölt közül. Ez már csak annyiban is elfogadható, hogy, amennyiben Kostunica és alakulatának választói Nikolics oldalára állnak, akkor egy kormány-államf? egyezségr?l lehet beszélni, és fél?, hogy a szerb hatalom szintjén feler?södnek a nacionalista hangok. Ha Tadicsnak viszont sikerül Kostunicát visszacsalogatni a maga oldalára, akkor százalékban, az els? kör eredménye alapján számolva, összesítve 50,42 százalékot érhetne el, tehát éppen elég volna a gy?zelemhez. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy a biztos szavazótáborral rendelkez?k félreértés nélkül biztosítsák a támogatásukról.
A helyzetet ugyanakkor az is bonyolítja, hogy Tadics eddig a nyilvánosság számára tetten érhet? módon – még egyetlen potenciális vagy remélt és megnyerni akart szövetségesével sem tárgyalt. Elemz?k szerint el?fordulhat, hogy abban bízik, hogy ezek szavazói – a széls?séges nacionalista jelz?t magáról lemosni nem tudó – Nikolicstól való rémületükben vasárnap rá szavaznak. Nikolics viszont feltehet?leg nem lesz feltétlenül ráutalva, hogy erre a bázisra alapozzon, tekintve, hogy az általa képviselt radikális oldal elég fegyelmezett, és tekintélyes szavazótáborral rendelkezik.
Hírösszefoglaló
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.