
Fotó: Rompres
2008. január 30., 00:002008. január 30., 00:00
Tadics a január 20-án lezajlott választás els? fordulójában már hátrányba került az els? helyen végzett Tomiszlav Nikolics radikális vezérrel szemben, és a felmérések szerint február 3-án csak nagyon nehezen lesz képes legy?zni ellenfelét, ha egyáltalán képes lesz rá. Esélyeit számottev?en növelte volna, ha koalíciós társa, a miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt és a vele szövetséges Új Szerbia kiáll mellette, s támogatására szólítja fel híveit, akik a kiélezett szerbiai politikai küzdelmekben még mindig a mérleg nyelvét jelentik. Kostunica egyébként így lett miniszterelnök is a tízegynéhány százalékos parlamenti választási eredménnyel a tarsolyában.
A demokratának tartott Tadics és a széls?séges nacionalistának min?sített radikálisok között egyensúlyozó kormányf? azonban – miután az els? választási forduló után Koszovó és az EU-hoz való közeledés kérdésében megzsarolta Tadicsot – kivár. Azt követelte, hogy Tadics kötelezze el magát: ha az Európai Unió missziót küld Koszovóba, felügyelend? a tartomány elszakadását, Szerbia felmondja az EU-tagság belép?jének tekintett stabilizációs és társulási szerz?dést. Tadics ezt nem akarja elfogadni, hiszen egyik f? kampányérve az, hogy Szerbiát tovább vezeti az EU-ba viv? úton. „Megtettük ajánlatunkat, most várjuk, mit felelnek rá” – mondta Kostunica pártjának szóviv?je újságírók érdekl?désére. Hipotetikusnak nevezte azt a kérdésfelvetést, hogy nem a miniszterelnök b?ne lesz-e, ha a Tadics melletti határozott kiállás elmaradása miatt a radikális jelölt gy?z, s esetleg el?rehozott parlamenti választásokba torkolló kormányválság alakul ki. Vojiszlav Kostunica a beosztottjánál is tovább ment, mikor Koszovóra utalva kijelentette: „kétfajta vesztes létezik: az egyik csak egy választást bukik el, a másik viszont elveszíti az ország területének egy részét”. A miniszterelnöki párton belüli értesülés szerint Kostunica egy-két napon belül arra fogja felszólítani a választókat, hogy szavazzanak „demokratikus szellemben”.
Pásztor István, a három délvidéki magyar pártból alakult koalíció elnökjelöltje támogatást ajánlott ugyan Tadicsnak, de volt egy kikötése: az államf? fogadja el pártszövetségének programját az EU-csatlakozására, Vajdaság magasabb szint? autonómiájára és a helyi magyarok helyzetének javítására vonatkozóan. A jelenlegi szerb elnök a hárompárti Magyar Koalíció, illetve még néhány kisebbségi alakulattól várhat támogatást. A vajdasági magyarság számára – általános vélekedés szerint – mindenképp Borisz Tadics lenne a „kisebbik rossz” a versenyben maradt két jelölt közül. Ez már csak annyiban is elfogadható, hogy, amennyiben Kostunica és alakulatának választói Nikolics oldalára állnak, akkor egy kormány-államf? egyezségr?l lehet beszélni, és fél?, hogy a szerb hatalom szintjén feler?södnek a nacionalista hangok. Ha Tadicsnak viszont sikerül Kostunicát visszacsalogatni a maga oldalára, akkor százalékban, az els? kör eredménye alapján számolva, összesítve 50,42 százalékot érhetne el, tehát éppen elég volna a gy?zelemhez. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy a biztos szavazótáborral rendelkez?k félreértés nélkül biztosítsák a támogatásukról.
A helyzetet ugyanakkor az is bonyolítja, hogy Tadics eddig a nyilvánosság számára tetten érhet? módon – még egyetlen potenciális vagy remélt és megnyerni akart szövetségesével sem tárgyalt. Elemz?k szerint el?fordulhat, hogy abban bízik, hogy ezek szavazói – a széls?séges nacionalista jelz?t magáról lemosni nem tudó – Nikolicstól való rémületükben vasárnap rá szavaznak. Nikolics viszont feltehet?leg nem lesz feltétlenül ráutalva, hogy erre a bázisra alapozzon, tekintve, hogy az általa képviselt radikális oldal elég fegyelmezett, és tekintélyes szavazótáborral rendelkezik.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.