
Fotó: Rompres
2008. január 30., 00:002008. január 30., 00:00
Tadics a január 20-án lezajlott választás els? fordulójában már hátrányba került az els? helyen végzett Tomiszlav Nikolics radikális vezérrel szemben, és a felmérések szerint február 3-án csak nagyon nehezen lesz képes legy?zni ellenfelét, ha egyáltalán képes lesz rá. Esélyeit számottev?en növelte volna, ha koalíciós társa, a miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt és a vele szövetséges Új Szerbia kiáll mellette, s támogatására szólítja fel híveit, akik a kiélezett szerbiai politikai küzdelmekben még mindig a mérleg nyelvét jelentik. Kostunica egyébként így lett miniszterelnök is a tízegynéhány százalékos parlamenti választási eredménnyel a tarsolyában.
A demokratának tartott Tadics és a széls?séges nacionalistának min?sített radikálisok között egyensúlyozó kormányf? azonban – miután az els? választási forduló után Koszovó és az EU-hoz való közeledés kérdésében megzsarolta Tadicsot – kivár. Azt követelte, hogy Tadics kötelezze el magát: ha az Európai Unió missziót küld Koszovóba, felügyelend? a tartomány elszakadását, Szerbia felmondja az EU-tagság belép?jének tekintett stabilizációs és társulási szerz?dést. Tadics ezt nem akarja elfogadni, hiszen egyik f? kampányérve az, hogy Szerbiát tovább vezeti az EU-ba viv? úton. „Megtettük ajánlatunkat, most várjuk, mit felelnek rá” – mondta Kostunica pártjának szóviv?je újságírók érdekl?désére. Hipotetikusnak nevezte azt a kérdésfelvetést, hogy nem a miniszterelnök b?ne lesz-e, ha a Tadics melletti határozott kiállás elmaradása miatt a radikális jelölt gy?z, s esetleg el?rehozott parlamenti választásokba torkolló kormányválság alakul ki. Vojiszlav Kostunica a beosztottjánál is tovább ment, mikor Koszovóra utalva kijelentette: „kétfajta vesztes létezik: az egyik csak egy választást bukik el, a másik viszont elveszíti az ország területének egy részét”. A miniszterelnöki párton belüli értesülés szerint Kostunica egy-két napon belül arra fogja felszólítani a választókat, hogy szavazzanak „demokratikus szellemben”.
Pásztor István, a három délvidéki magyar pártból alakult koalíció elnökjelöltje támogatást ajánlott ugyan Tadicsnak, de volt egy kikötése: az államf? fogadja el pártszövetségének programját az EU-csatlakozására, Vajdaság magasabb szint? autonómiájára és a helyi magyarok helyzetének javítására vonatkozóan. A jelenlegi szerb elnök a hárompárti Magyar Koalíció, illetve még néhány kisebbségi alakulattól várhat támogatást. A vajdasági magyarság számára – általános vélekedés szerint – mindenképp Borisz Tadics lenne a „kisebbik rossz” a versenyben maradt két jelölt közül. Ez már csak annyiban is elfogadható, hogy, amennyiben Kostunica és alakulatának választói Nikolics oldalára állnak, akkor egy kormány-államf? egyezségr?l lehet beszélni, és fél?, hogy a szerb hatalom szintjén feler?södnek a nacionalista hangok. Ha Tadicsnak viszont sikerül Kostunicát visszacsalogatni a maga oldalára, akkor százalékban, az els? kör eredménye alapján számolva, összesítve 50,42 százalékot érhetne el, tehát éppen elég volna a gy?zelemhez. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy a biztos szavazótáborral rendelkez?k félreértés nélkül biztosítsák a támogatásukról.
A helyzetet ugyanakkor az is bonyolítja, hogy Tadics eddig a nyilvánosság számára tetten érhet? módon – még egyetlen potenciális vagy remélt és megnyerni akart szövetségesével sem tárgyalt. Elemz?k szerint el?fordulhat, hogy abban bízik, hogy ezek szavazói – a széls?séges nacionalista jelz?t magáról lemosni nem tudó – Nikolicstól való rémületükben vasárnap rá szavaznak. Nikolics viszont feltehet?leg nem lesz feltétlenül ráutalva, hogy erre a bázisra alapozzon, tekintve, hogy az általa képviselt radikális oldal elég fegyelmezett, és tekintélyes szavazótáborral rendelkezik.
Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.