Hirdetés

Zelenszkij: támogatjuk, hogy európai katonákat küldjenek Ukrajnába

Zelenszkij

Szeretné. Zelenszkij a Tuskkal folytatott találkozóután azt mondta, Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell, hogy legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.

Hírösszefoglaló

2025. január 16., 09:002025. január 16., 09:00

Zelenszkij újságírói kérdésre kommentálta azt a francia javaslatot, amely szerint az ukrajnai háború lezárását követő rendezés keretében nemzetközi alakulatot telepítenének Ukrajnába.

A témában Kijev francia, brit és balti partnerekkel egyeztet – erősítette meg az ukrán elnök. „Támogatjuk szövetségeseink katonai jelenlétét (…) Ukrajna területén” – jelentette ki. Hozzátette: a megoldás a biztonsági garanciarendszer egyik – de nem egyetlen – elemévé válhatna.

Hirdetés

Említette az ukrán hadsereg háború utáni finanszírozását is. Elmondta:

Ukrajnában jelenleg 600 ezer orosz katona harcol, ezzel szemben az ukrán hadseregnek 880 ezer tagja van, akik viszont az orosz egységektől eltérően nem csak a harcok övezetében vannak jelen, feladatuk az egész országterület védelme is.

„Az ellenség elrettentésének és visszaszorításának garanciája a nagy hadsereg” – jelentette ki. Biztonsági szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és ukrajnai fegyvergyártás növelése is – húzta alá az MTI szerint.

Donald Tusk kijelentette: amennyiben e témában „minden Donald a világon” ugyanolyan véleményen lenne, mint ő maga, „a forgatókönyv bizonyára egyszerűbb lenne”.

A háború utáni valódi biztonsági garanciákhoz az összes szövetséges hozzájárulása szükséges, ezért meg kell győzni az európai és az amerikai NATO-partnereket, hogy „stabil, biztonságot szavatoló mechanizmust” biztosítsanak Ukrajnának – magyarázta Tusk.

Bejelentette, hogy újabb, több mint 200 millió euró értékű lengyel segélyszállítmányok indulnak Ukrajnába.

Tusk kitért a két ország közötti vita tárgyát képező, 1943-1945-ben lezajlott volhíniai mészárlásra is, amelynek során a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) adatai szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyelt mészárolt le. Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította.

A lengyel kormányfő áttörésnek nevezte, hogy az ukrán és a lengyel fél „értik egymást a témában, és normális nyelven kezdenek el róla beszélni”.

Tusk ezzel arra utalt, hogy hétfőn a Szabadság és Demokrácia Alapítvány nevű lengyel szervezet bejelentette: ukrán engedély alapján áprilisban exhumálásokat indítanak el a nyugat-ukrajnai egykori Puzsniki falu térségében, ahol az UPA a volhíniai mészárlás után, 1945 februárjában mintegy száz lengyelt gyilkolt meg. Az alapítvány már 2023 őszén tájékoztatott a tömegsír megtalálásáról.

Zelenszkij „nagy előrelépésnek” nevezte a lengyel és az ukrán művelődési tárcának a történelmi rendezéssel összefüggő legutóbbi kezdeményezéseit.

Tusk a sajtótájékoztatón kitért az Európában történt szabotázsakciókra is.

„Megalapozottan aggasztónak” nevezte azokat az értesüléseket, melyek szerint Oroszország terrortámadásokat tervezett légitársaságok ellen „nemcsak Lengyelországban, hanem világszerte is”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Az ukrán elnököt szerda délután Andrzej Duda lengyel államfő is fogadta. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Duda megerősítette: támogatja, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba. Ez jelenleg „maximális célkitűzésnek” tekinthető, de megvalósítását egyre több állam- és kormányfő támogatja – tette hozzá. Elismerte egyúttal: a teljes csatlakozás „minden bizonnyal csak a háború után lesz lehetséges”.

Biztonsági garanciákat csak az észak-atlanti szövetség tagállamai adhatnak Ukrajnának, a legnagyobb garancia pedig a NATO-tagság és az Észak-atlanti Szerződés ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkelye lenne – jelentette ki Duda.

A volhíniai tömegsírok feltárása kapcsán a lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Kijev „következetesen és békésen” teljesíti majd a lengyel IPN által az utóbbi években benyújtott 20 exhumálási kérvényben foglaltakat.

Eközben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, szerdán megjelent interjújában kijelentette: változatlanul érvényben van az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozata, amely megtiltja a közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A tárcavezetőt arról kérdezték, mi jelenleg Kijev álláspontja az orosz elnökkel folytatandó közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban, milyen kérdés merülhet fel Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek „a háború gyors befejezésére” irányuló szándékával összefüggésben, és vajon továbbra is érvényben marad-e az RNBO határozata, amely megtiltja a Putyinnal folytatott közvetlen tárgyalásokat? „Igen, ez a határozat még mindig érvényben van” – válaszolta Szibiha. Arra a tisztázó kérdésre, hogy mennyire eltökélt ez a kijevi álláspont, megismételte:

ez a határozat „a mai napon is hatályban van”.

2022 októberében léptette életbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a védelmi tanács 2022. szeptember 30-án kelt, „Az Oroszországi Föderációnak az ukrán állam területei elleni annektálási kísérletére tett válaszlépésekről, valamint az euroatlanti tér, Ukrajna biztonsága és területi integritása helyreállításának biztosításáról” szóló határozatát, amelyben szerepel, hogy Ukrajna nem folytathat közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

A miniszter leszögezte, hogy

Kijev álláspontja szilárd Ukrajna NATO-csatlakozásának tekintetében.

Emlékeztetett arra, hogy az ország NATO-tagságra törekvését már 2019-ben rögzítették az alkotmányban, és az ukrán társadalom meggyőző többsége jelenleg is támogatja. „Ukrajna számára az egyetlen hatékony garancia a NATO-tagság. Ukrajna tagsága a NATO biztonságának is garanciája. Bocsánat a cinizmusért, de ráadásul ez a legolcsóbb módja az európai biztonság szavatolásának” – fejtette ki, válaszul azokra az alternatív garanciákra vonatkozó kérdésre, amelyeket Ukrajnának kínálhatnak az átfogó békemegállapodásról szóló tárgyalások során. „Már átmentünk alternatív lehetőségeken, láttuk, ahogy a budapesti memorandum kudarcot vallott. Szürke zónák kialakítása csak a helyzet további súlyosbodásához vezet. Ukrajna NATO-tagsága ezért állandó prioritás és államunk biztonságának egyetlen hatékony garanciája” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy

vannak más eszközök is Ukrajna NATO-csatlakozásra való felkészülésének és megerősítésének segítésére, mint például a partnerekkel kötött kétoldalú biztonsági megállapodások, de ezek nem helyettesíthetik a teljes jogú tagságot.

A tárcavezető leszögezte, hogy Ukrajna és Moldova egyidejű csatlakozása az Európai Unióhoz ukrán nemzeti érdek. „Egyszerre kaptuk meg a határozatot a tagjelölt státusról és a tárgyalások megkezdéséről, és ezt az utat közösen koordináljuk. Úgy gondolom, nemzeti érdekünk ennek a célnak, az EU részévé válásnak a közös megvalósítása” – mondta.

Szibiha az interjúban kitért arra, hogy a cseh kezdeményezés keretében ígért lőszerek 80 százalékát már leszállították Ukrajnának. Köszönetét fejezte ki Csehországnak ezért a kezdeményezésért, amely szerinte nagyon hasznosnak bizonyult. „A cseh fél teljesítette ígéretét, és 2024 végéig 520 ezer darab 155 milliméteres lövedéket és számos más kaliberű lőszert szállított le. Azt is megerősítette, hogy az összes ígért, különböző kaliberű lövedéket már megvásárolták” – mondta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Sandu szerint irreleváns a Moldova és Románia egyesüléséről hallgatólagosan elfogadott törvény

Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.

Sandu szerint irreleváns a Moldova és Románia egyesüléséről hallgatólagosan elfogadott törvény
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij jól boldogul az oroszokkal szemben, Lavrov a Nyugatot figyelmeztette

Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.

Trump szerint Zelenszkij jól boldogul az oroszokkal szemben, Lavrov a Nyugatot figyelmeztette
2026. június 25., csütörtök

Berendelte a román nagykövetet az orosz külügy a konstancai főkonzulátus bezárása miatt

Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.

Berendelte a román nagykövetet az orosz külügy a konstancai főkonzulátus bezárása miatt
2026. június 25., csütörtök

Medveveszély: Szlovénia is enyhítené a nagyvadak uniós védelmét

Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.

Medveveszély: Szlovénia is enyhítené a nagyvadak uniós védelmét
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Teherán kikelt Románia ellen, amiért Bukarest támogatta Washingtont az Irán elleni háborúban

Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.

Teherán kikelt Románia ellen, amiért Bukarest támogatta Washingtont az Irán elleni háborúban
2026. június 24., szerda

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést

A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést
2026. június 24., szerda

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját

Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra

Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra
2026. június 24., szerda

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát

Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát
2026. június 23., kedd

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán

Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán
Hirdetés
Hirdetés