Szeretné. Zelenszkij a Tuskkal folytatott találkozóután azt mondta, Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell, hogy legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.
2025. január 16., 09:002025. január 16., 09:00
Zelenszkij újságírói kérdésre kommentálta azt a francia javaslatot, amely szerint az ukrajnai háború lezárását követő rendezés keretében nemzetközi alakulatot telepítenének Ukrajnába.
A témában Kijev francia, brit és balti partnerekkel egyeztet – erősítette meg az ukrán elnök. „Támogatjuk szövetségeseink katonai jelenlétét (…) Ukrajna területén” – jelentette ki. Hozzátette: a megoldás a biztonsági garanciarendszer egyik – de nem egyetlen – elemévé válhatna.
Említette az ukrán hadsereg háború utáni finanszírozását is. Elmondta:
„Az ellenség elrettentésének és visszaszorításának garanciája a nagy hadsereg” – jelentette ki. Biztonsági szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és ukrajnai fegyvergyártás növelése is – húzta alá az MTI szerint.
A háború utáni valódi biztonsági garanciákhoz az összes szövetséges hozzájárulása szükséges, ezért meg kell győzni az európai és az amerikai NATO-partnereket, hogy „stabil, biztonságot szavatoló mechanizmust” biztosítsanak Ukrajnának – magyarázta Tusk.
Bejelentette, hogy újabb, több mint 200 millió euró értékű lengyel segélyszállítmányok indulnak Ukrajnába.
Tusk kitért a két ország közötti vita tárgyát képező, 1943-1945-ben lezajlott volhíniai mészárlásra is, amelynek során a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) adatai szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyelt mészárolt le. Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította.
Tusk ezzel arra utalt, hogy hétfőn a Szabadság és Demokrácia Alapítvány nevű lengyel szervezet bejelentette: ukrán engedély alapján áprilisban exhumálásokat indítanak el a nyugat-ukrajnai egykori Puzsniki falu térségében, ahol az UPA a volhíniai mészárlás után, 1945 februárjában mintegy száz lengyelt gyilkolt meg. Az alapítvány már 2023 őszén tájékoztatott a tömegsír megtalálásáról.
Zelenszkij „nagy előrelépésnek” nevezte a lengyel és az ukrán művelődési tárcának a történelmi rendezéssel összefüggő legutóbbi kezdeményezéseit.
Tusk a sajtótájékoztatón kitért az Európában történt szabotázsakciókra is.
Az ukrán elnököt szerda délután Andrzej Duda lengyel államfő is fogadta. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Duda megerősítette: támogatja, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba. Ez jelenleg „maximális célkitűzésnek” tekinthető, de megvalósítását egyre több állam- és kormányfő támogatja – tette hozzá. Elismerte egyúttal: a teljes csatlakozás „minden bizonnyal csak a háború után lesz lehetséges”.
Biztonsági garanciákat csak az észak-atlanti szövetség tagállamai adhatnak Ukrajnának, a legnagyobb garancia pedig a NATO-tagság és az Észak-atlanti Szerződés ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkelye lenne – jelentette ki Duda.
Eközben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, szerdán megjelent interjújában kijelentette: változatlanul érvényben van az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozata, amely megtiltja a közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A tárcavezetőt arról kérdezték, mi jelenleg Kijev álláspontja az orosz elnökkel folytatandó közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban, milyen kérdés merülhet fel Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek „a háború gyors befejezésére” irányuló szándékával összefüggésben, és vajon továbbra is érvényben marad-e az RNBO határozata, amely megtiltja a Putyinnal folytatott közvetlen tárgyalásokat? „Igen, ez a határozat még mindig érvényben van” – válaszolta Szibiha. Arra a tisztázó kérdésre, hogy mennyire eltökélt ez a kijevi álláspont, megismételte:
2022 októberében léptette életbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a védelmi tanács 2022. szeptember 30-án kelt, „Az Oroszországi Föderációnak az ukrán állam területei elleni annektálási kísérletére tett válaszlépésekről, valamint az euroatlanti tér, Ukrajna biztonsága és területi integritása helyreállításának biztosításáról” szóló határozatát, amelyben szerepel, hogy Ukrajna nem folytathat közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
A miniszter leszögezte, hogy
Emlékeztetett arra, hogy az ország NATO-tagságra törekvését már 2019-ben rögzítették az alkotmányban, és az ukrán társadalom meggyőző többsége jelenleg is támogatja. „Ukrajna számára az egyetlen hatékony garancia a NATO-tagság. Ukrajna tagsága a NATO biztonságának is garanciája. Bocsánat a cinizmusért, de ráadásul ez a legolcsóbb módja az európai biztonság szavatolásának” – fejtette ki, válaszul azokra az alternatív garanciákra vonatkozó kérdésre, amelyeket Ukrajnának kínálhatnak az átfogó békemegállapodásról szóló tárgyalások során. „Már átmentünk alternatív lehetőségeken, láttuk, ahogy a budapesti memorandum kudarcot vallott. Szürke zónák kialakítása csak a helyzet további súlyosbodásához vezet. Ukrajna NATO-tagsága ezért állandó prioritás és államunk biztonságának egyetlen hatékony garanciája” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy
A tárcavezető leszögezte, hogy Ukrajna és Moldova egyidejű csatlakozása az Európai Unióhoz ukrán nemzeti érdek. „Egyszerre kaptuk meg a határozatot a tagjelölt státusról és a tárgyalások megkezdéséről, és ezt az utat közösen koordináljuk. Úgy gondolom, nemzeti érdekünk ennek a célnak, az EU részévé válásnak a közös megvalósítása” – mondta.
Szibiha az interjúban kitért arra, hogy a cseh kezdeményezés keretében ígért lőszerek 80 százalékát már leszállították Ukrajnának. Köszönetét fejezte ki Csehországnak ezért a kezdeményezésért, amely szerinte nagyon hasznosnak bizonyult. „A cseh fél teljesítette ígéretét, és 2024 végéig 520 ezer darab 155 milliméteres lövedéket és számos más kaliberű lőszert szállított le. Azt is megerősítette, hogy az összes ígért, különböző kaliberű lövedéket már megvásárolták” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!