Zelenszkij szerint Oroszország még 300 ezer katonát akar Ukrajna ellen mozgósítani

„Finnország ezzel a dokumentummal hivatalossá tette, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben; vállalta, hogy hosszú távú katonai és pénzügyi segítséget nyújt, valamint elmélyíti a politikai, pénzügyi és humanitárius együttműködést országunkkal. Finnország segít Ukrajnának az energiaszektor újjáépítésében, felméri a környezeti károkat, segít megerősíteni a határok és a létfontosságú infrastruktúra védelmét, valamint orvosi kezelésben részesít ukrán katonákat. Ezen túlmenően a dokumentum kitér az Oroszország elleni a szankciókra, a kártérítésre és az agresszor felelősségre vonására” – áll az ukrán elnök honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

A biztonsági megállapodás aláírásán túl a finn elnök szerdán újabb – sorrendben már a 23-ik – segélycsomagot jelentett be Ukrajna javára, a 188 millió eurós támogatás – mint közölte – főleg katonai célú. Stubb emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta Finnország több mint kétmilliárd dollár katonai és 700 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.

Az ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége, mivel Oroszország változatlanul napi szinten mér halálos csapásokat békés településekre. Szavai szerint csak márciusban a megszállók több mint négyezer irányított bombával, rakétával és Sahid drónnal támadták Ukrajnát.

Ukrajna különböző városai és falvai szenvednek ettől a terrortól, Oroszország főként a frontvonal és a határ menti területeket támadja brutálisan” – fejtette ki. Kiemelte, hogy Harkiv különösen sokat szenved, a háború első napja óta rakéta- és dróncsapásoknak van kitéve.

„Most pedig a megszállók elkezdtek légibombákat dobni erre a több mint egymilliós városra” – emelte ki.

Úgy vélte, hogy mindez megszűnik, miután Ukrajna megbízható légvédelmi rendszereket kap, amelyek emberéleteket mentenek és helyreállíthatják a biztonságot az ukrajnai városokban. Hangsúlyozta:

Zelenszkij közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, akivel áttekintették a két ország közötti biztonsági megállapodás előkészítésének állását. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Japán már több mint 12 milliárd dollár értékben nyújtott pénzügyi támogatást Ukrajnának, és további támogatást jelentett be a folyó évre.

Méltatta Japánt, amiért újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt, ami szerinte jó példa a többi nemzetközi partner számára.

Eközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró sajtótájékoztatóján közölte: a NATO-tagországok még nem hoztak döntést az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatás szerkezetéről, de megkezdték annak tervezését.

Mint mondta, a szerdai találkozón megvitatták, hogyan lehet a jövőben szilárdabb és tartósabb alapokra helyezni az Ukrajnának nyújtott támogatást.

jelentette ki Stoltenberg. Hangsúlyozta, hogy „Ukrajna népe továbbra is ügyesen és bátran védi országát”, és „nem a bátorságuk fogy el, hanem a muníciójuk”, ezért „a szövetségnek most kell lépni, hogy a támogatás tartós maradjon.”

A norvég politikus elmondta, hogy a kezdeményezés részletei a következő hetekben alakulnak ki.

„Most arról tárgyalunk, hogyan tudnánk egy erősebb, intézményesebb NATO-keretet létrehozni Ukrajna támogatására, hogy a segítségnyújtás kiszámíthatóbbá váljon hosszabb távon, valamint biztosítsuk a terhek igazságos megosztását” – mondta a főtitkár.

Reményét fejezte ki, hogy most, hogy a szövetségesek elkezdték megvitatni a tervezést, döntés születhet a támogatás végleges formájáról a júliusi washingtoni NATO-csúcson.

Stoltenberg kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyekért való felelősségvállalás nem teszi a NATO-t az ukrán-orosz konfliktus részesévé.

– hangoztatta.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy Oroszország támogatást kap agressziós háborújához Kínától, Észak-Koreától és Irántól. „Mivel a tekintélyelvű hatalmak egyre inkább összehangolódnak, fontos, hogy a hasonlóan gondolkodó nemzetek világszerte összefogjanak, hogy megvédjék a jog, nem pedig az erő által irányított globális rendet” – hangsúlyozta Stoltenberg.