
Nem megoldás? Zelenszkij a budapesti találkozón úgy vélekedett, a fegyvernyugvás nem garantálná Ukrajna szuverenitását
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz-ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat – mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.
2024. november 08., 08:272024. november 08., 08:27
Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatón hangsúlyozta: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után, és az valójában nem jelentené a háború befejeződését.
„Tiszteletben tartom azon európai vezetők véleményét, akik a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák, de ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei. Trump megválasztott amerikai elnökkel át kell majd tekintetünk, miként gondolja ő a háború gyors befejezését, amiről beszélt”.
Az ukrán elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, az Oroszország elleni szankciók keretében a befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna felfegyverzésére, iparának újjáépítésére lehetne költeni. „Az orosz agresszió eddig 800 milliárd dollár értékű rombolást okozott számunkra”.
Zelenszkij hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy
„Természetesen tudhatjuk, hány ország támogat minket, volt békecsúcs, integrációs csúcstalálkozó. Az ENSZ-ben több mint 140 ország szavazott az orosz agresszió elleni határozatról és Ukrajna támogatásáról.”
Az ukrán elnök szólt arról, hogy hálás Magyarországnak mindazért a humanitárius segítségért, amelyet országának nyújtott. Ugyanakkor – tette hozzá – Magyarország nem nyújt támogatást ahhoz, hogy Ukrajna fegyvereket kaphasson országa megvédéséhez.
„A mostani budapesti fórum jó alkalom volt számomra, hogy számos fontos vezetővel találkozzak, és ezért köszönet a meghívásért. Találkoztam mások mellett a NATO főtitkárával is, valamint számos fontos kollégámmal”.
„Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarország támogassa utunkat az Európai Unióba és a NATO-ba. Amíg ez hiányzik, addig részünkről nincs aláírt dokumentum. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymást, és mi készek vagyunk minden vitás kérdést tisztázni. Mi nem összekapcsolva kezeljük a két témakört, de egyenlő hozzáállást várunk el” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a háborúban az Oroszországba küldött 11 ezer észak-koreai katona, Volodimir Zelenszkij azt mondta, ezek a katonák Ukrajna határainál vannak. „Fennáll a háború eszkalációjának kockázata, hogy más országokat is bevonnak. Észak-Korea növelni fogja ide küldendő katonáinak számát”.
A tűzszünet lehetősége kapcsán Zelenszkij hangsúlyozta, fegyverszünet akkor jöhet el, ha a megtámadott ország biztonsági garanciákat kap, ezért aki a fegyverszünetről beszél, nem lehet a biztonsági garanciák ellen.
Kitért arra, hogy kiváló megbeszélést folytatott az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal, de a párbeszédnek folytatódnia kell, és erre mindkét oldalnak fel kell készülnie.
– mondta.
Mint mondta, országa a háború igazságos befejezésére törekszik, és meggyőződése, hogy a gyors befejezés vereséggel érne fel.
Az ukrán elnök elmondta, erről még nem beszélt Donald Trumppal, aki várakozása szerint a csapatával különböző javaslatokon dolgozik. Megértem, hogy gyorsan le akarja zárni ezt a háborút. Mind le akarjuk zárni, de egy igazságos békével, különben Ukrajna vereségével ér véget – hangsúlyozta.
Elmondta azt is, hogy
A szankciókról szólva kiemelte: sem Oroszország bankrendszerét, sem az energiaiparát célzó szankciók nem hatékonyak. Ezközben orosz beavatkozások, dezinformáció nyomai megfigyelhetők Európában, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Afrikában – figyelmeztetett.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EPC-találkozó után kijelentette: a résztvevők egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére.
– fogalmazott a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek.
Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa – hangsúlyozta.
Ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt – mondta újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor.
A béke dolgát illetően nincs följogosítva, hogy olyan kérdésben képviseljen álláspontot, amelyben nem volt teljes egyetértés – közölte, hozzátéve:
„Mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk” – fogalmazott, rámutatva, az amerikai választásokkal felálló új helyzetre Európának reagálnia kell. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ma fontos lépést tettünk, hogy megtaláljuk azt a választ, ami az Európai Unió mind a 27 tagállama számára elfogadható lesz – jelezte.
Hozzátette, az EPC-csúcsot követően informális vacsora következett a huszonhét európai vezetővel, majd a pénteki uniós találkozó is alkalmat nyújt arra, hogy közelebb kerüljenek egy közös válaszhoz.
A magyar miniszterelnök
Szerinte ez intellektuálisan is igaz, azaz ha valaki a szükséges intellektuális munka nélkül kezd el cselekedni, akkor annak előbb-utóbb meg kell fizetni az árát. Kifejtette: a háború lényege a győzelem vagy a vereség, az európaiak azonban úgy mentek bele a háborúba, hogy nem tisztázták, mi a győzelem. Ha nincs definíciója a győzelemnek, honnan tudod meddig kell harcolnod? – tette fel a kérdést.
– fogalmazott, hozzátéve: mivel ezt nem határozták meg, nehéz megállni.
Rámutatott: ezt az intellektuális munkát nem tudják megspórolni, „vissza kell menni az elejére”, és újra föl kell tenni a kérdést: mit is akartak elérni. Reményét fejezte ki, hogy péntek estére közelebb lesznek az el nem végzett munka bepótlásához, mint voltak ma reggel.
Arra a kérdésre, hogy Putyin orosz elnök a háború-, vagy a békepárti táborban helyezkedik el, úgy reagált:
Most csak a nyugati közösségről szól, az oroszokról nem, nem ez a feladata – mutatott rá.
Az első lépésnek a tűzszünetet nevezte, mert értékelése szerint ez szükséges a kommunikációhoz, amely pedig előfeltétele a békekötésnek. Orbán Viktor aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha túl sokat beszélnek arról, mi lesz a hosszútávú béke megoldása, akkor csökken az esélye a tűzszünetnek. „Most hagyják abba egymás megölését, ez az én ajánlásom” – rögzítette.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!