
Fotó: Kovács Tamás/MTI
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most „nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”.
2022. február 22., 07:402022. február 22., 07:40
„Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon” – hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, hogy
„Csakis ezt az utat követjük” – emelte ki. Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.
Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje” – fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától önhatalmúlag a Krím-félszigetet, majd robbantotta ki a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében. „Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja” – jelentette ki az államfő.
A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, amelyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat, a térségben dúló konfliktust pedig Moszkva „polgárháborúnak”, Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi.
Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.
– szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat. A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

Vlagyimir Putyin elismeri a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Az orosz elnök hétfő este megkérdőjelezte Ukrajna államiságát, és „ősi orosz földnek” nevezte a Donyec-menti térségeket.
Egy helybeli azt mondta a rádiónak, hogy több mint száz egységből állt a hadoszlop, amely Donyeck központjából indult, ráhajtott a Donyeck és Makijivka közötti autópályára, és feltehetően Jaszinuvata település felé tartott.
Más szemtanúk szerint a harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop Donyeck központján kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át, és északnyugati irányba tartott, azaz a frontvonal felé. A donyeckiek azt mondták, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem láttak ennyi katonát a város utcáin. A szemtanúk elbeszéléseiből nem derült ki, hogy a szakadár erőkhöz tartozó vagy Oroszországból frissen érkezett páncélosokat láttak.
Egyebek között több ezer mozgósított embert vittek a szakadárok az általuk ellenőrzött Makijivka településen egy üzem területére, ahol fegyvereket és ruházatot osztottak ki nekik.
A hírportál szerint szemtanúk a nap folyamán láttak nagyszámú haditechnikából álló konvojokat Donyeck különböző kerületeiben és a város peremvidékén is.

Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elismert délkelet-ukrajnai szakadár régiókban.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este videóüzenetben jelentette be az önkényesen kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok Moszkva általi elismerését. Putyin az orosz fegyveres erőket felhatalmazta, hogy „biztosítsák a békefenntartást” a Moszkva által Ukrajnától függetlennek elismert területeken.
2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot „agresszornak, megszálló államnak”, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig „Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek” minősítette.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
szóljon hozzá!