Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajnának modernebb fegyverekre, harckocsikra, több utánpótlásra van szüksége, továbbá az uniós tagállamok támogatásának ki kell terjednie a lég- és rakétavédelemi rendszerekre is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Tanács Brüsszelben zajló csúcstalálkozójára eljuttatott beszédében csütörtökön.
2022. december 16., 09:112022. december 16., 09:11
Zelenszkij arra kérte az Európai Unió huszonhét tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében. Ugyanis – mint mondta – Ukrajna légvédelme biztonsági garanciát nyújt egész Európának.
„Az unió támogatása nem lehet kevesebb, mint az elmúlt hat hónapban volt. Ez rendkívül fontos az ukrán szabadság és Európa értékeinek védelme szempontjából” – mondta az ukrán elnök, majd hozzátette:
Közölte: az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően „Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra”.
A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba.
A következő időszakban Oroszország „energiaterrorját” annak minden formájában el kell hárítani – mondta.
Az energiaellátást érintő bármilyen orosz zsarolásra, a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra, köztük a gázvezetékek elleni támadásra, a gáz- és az olajpiac vagy az atomenergia-szektor destabilizálására tett kísérletekre egész Európának határozott választ kell adnia – jelentette ki. Ezzel összefüggésben Zelenszkij rendkívül hasznosnak nevezte a teljes orosz energiaexport árplafonjának bevezetését, és
Az árplafon bevezetése meg fogja fosztani a „terrorista államot” attól a lehetőségtől, hogy a háborút a globális piac rovására finanszírozza – mondta.
Az ukrán elnök végezetül arra kérte az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent Ukrajna energiaellátásának fenntartása érdekében, hogy a háborúban álló ország átvészelje a telet.
Méltatta szerda éjjel a német parlamentet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért a Bundestag elfogadta azt a határozatot, amely népirtásként ismeri el a holodomort, amikor 1932–33-ban ukránok milliói haltak éhen a sztálini Szovjetunióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!