Hirdetés

Zelenszkij készségesen az Ukrajnát támogató országok rendelkezésére bocsátaná az ásványkincseket

Zelenszkij

Szívesen ad. Zelenszkij Rafael Grossi társaságában elmondta: mindazon országok részesülhetnek az ukrán ásványkincsekből, amelyek fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni Ukrajnát és visszaszorítani az ellenséget

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Hírösszefoglaló

2025. február 05., 09:352025. február 05., 09:35

Zelenszkij a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától.

„Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.

Hirdetés

Zelenszkij azt is mondta, hogy

már megvannak a munkaidőpontok Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja csapatának kijevi látogatására,

a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések. Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is.

korábban írtuk

Moszkva szerint Trump üzletet ajánl Kijevnek
Moszkva szerint Trump üzletet ajánl Kijevnek

Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Eközben

az Európai Unió kedden bejelentette, hogy „jelentős előrelépést” értek el az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját vizsgáló különleges törvényszék létrehozásáról szóló tárgyalásokban.

Az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács, Ukrajna és 37 állam vezető jogi szakértői lefektették a törvényszék jogi alapjait, és megállapodtak az úgynevezett Schuman-statútum tervezetében, amely a törvényszék működését fogja szabályozni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország megszegte az ENSZ Alapokmányát, és az egyik legsúlyosabb jogsértést követte el Ukrajnával szemben: az agresszió bűncselekményét.

Mint hangsúlyozta,

Oroszországnak felelősséget kell vállalnia ezért, és meg kell fizetnie az ukrán népet ért károkat.

„Megtettük az első lépést egy kártérítési bizottság létrehozása felé az EU részvételével. Ez az új testület fogja meghatározni azokat a kártérítési igényeket, amelyeket a kárnyilvántartásában rögzítettek” – jelentette ki.

korábban írtuk

Trump ukrán természeti kincseket akar a pénzügyi támogatásért cserében
Trump ukrán természeti kincseket akar a pénzügyi támogatásért cserében

Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő elmondta:

a nemzetközi törvényszék az orosz agresszió miatti bűncselekmények elbírálására jön létre, de nem foglalkozik háborús bűncselekményekkel, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartoznak.

Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára emlékeztetett arra, hogy testülete tavaly áprilisban megnyitotta a kárnyilvántartást, és jól halad a kártérítési mechanizmus kidolgozása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága továbbra is több mint 4000, Oroszország elleni keresetet vizsgál, amelyek a Krímben, a Donyec-medencében és az ukrajnai háború során elkövetett jogsértésekhez kapcsolódnak - tette hozzá.

Irina Mudra, Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese kijelentette:

„Ha nem hozzuk létre ezt a törvényszéket, azzal egy veszélyesebb világot hagyunk magunk után, amelyben más diktátorok is büntetlenül indíthatnak új háborúkat”.

A különleges törvényszék célja, hogy felelősségre vonja az orosz politikai és katonai vezetőket az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményéért.

A törvényszék létrehozását az Ukrajna kormánya és az Európa Tanács közötti megállapodás biztosítja, joghatósága Ukrajnából ered. Az első tárgyalási forduló a nemzetközi kártérítési bizottság létrehozásáról 2025 márciusának végén kezdődik.

A törvényszék biztosítani kívánja, hogy az ukrán hatóságok nemzeti nyomozásait és bizonyítékait be lehessen terjeszteni a bíróság elé. Az Európa Tanács keretein belül működő törvényszék garantálni kívánja a legmagasabb szintű eljárási biztosítékokat és nemzetközi emberi jogi normákat.

Lavrov szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború
Hiba volt, hogy Oroszország külpolitikája a Szovjetunió összeomlása után átfogóan a Nyugat felé fordult – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az irányítása alatt álló tárca Afrikával való partnerségért felelős főosztályának bemutatóján.„Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta Lavrov.
Hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik „felelős hatalmi központ” lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak. A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban „cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait”.
„A tétnek« az erőn keresztüli békére» helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált”.
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a „szabályokon alapuló rend” sem, amely „a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban”.
„Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben” – írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban, és Moszkvához hasonlóan készek „az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben”, ellentétben a Nyugattal.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy együttműködjön az érdekek egyensúlyának egyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében. Meglátása szerint ez az álláspont fontos a multipolaritás kontextusában, amely egyenlőségen alapuló párbeszédet igényel.
Lavrov, ugyancsak kedden, a Valdaj nemzetközi vitaklub 14. közel-keleti konferenciáján úgy vélekedett, hogy a palesztin állam létrehozása elvezetne ahhoz, hogy normalizálódnának Izrael kapcsolatai az egész arab világgal.
Kijelentette: Moszkva arra vonatkozó jelzéseket kap, hogy problémák lesznek az Izrael és a Hamász közötti, a Gázai övezetbeli tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás második szakaszával kapcsolatban, mert Izrael vezető körei nem elégedettek azzal, ahogy a radikális palesztin szervezet teljesítette az első szakasz szerinti kötelezettségeit. Mint fogalmazott, Izrael „szégyenkezés nélkül” folytatja a katonai akciókat Ciszjordániában.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Donald Trump hatalomra kerülésével csökken annak az esélye, hogy az Izrael által megszállt Golán-fennsík visszakerüljön Szíriához.
„Számos hitelt érdemlő kiszivárogtatás van arról, hogy Izrael a palesztinok Gázai övezetből való kiűzése mellett a Jordán folyó északnyugati partjának teljes ellenőrzését is tervezi” – mondta Lavrov, rámutatva, hogy Izrael egyebek között azt tervezi, hogy „Libanon területén marad”, és megtartja a Golán-fennsíkot.
Kifogásolta, hogy a Nyugat másodrangú pozícióba akarja kényszeríteni Oroszországot, Kínát és Iránt a szíriai rendezés folyamatában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmad as-Saraa ideiglenes elnök vezette új szíriai kormányzat és a struktúráját képező csoportok között nem alakul túl jól a párbeszéd és a megértés.
„Szükség van arra, hogy nagyon aktívan és konstruktívan, nem geopolitikai pontszerzésre törekedve, hanem a szíriai nép jövőjére gondolva, előmozdítsuk a nemzeti párbeszédet, amihez pedig nélkülözhetetlen minden külső szereplő erőfeszítéseinek egyesítése” – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 05., péntek

Orbán Viktor: gőzerővel dolgozunk a magyar nemzeti egység megteremtésén

Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: gőzerővel dolgozunk a magyar nemzeti egység megteremtésén
Hirdetés
2025. december 05., péntek

Ukrajna: valódi békét akarunk, nem megalkuvást Oroszországgal

Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.

Ukrajna: valódi békét akarunk, nem megalkuvást Oroszországgal
2025. december 04., csütörtök

A belga miniszterelnök fél lefoglalni az orosz vagyont. Azt mondja, ilyen még soha nem történt

Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.

A belga miniszterelnök fél lefoglalni az orosz vagyont. Azt mondja, ilyen még soha nem történt
2025. december 04., csütörtök

Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását

Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.

Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását
Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását
2025. december 04., csütörtök

Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását

Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Putyin: Ukrajna vagy visszavonul a Donbaszból, vagy elfoglaljuk tőle

Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.

Putyin: Ukrajna vagy visszavonul a Donbaszból, vagy elfoglaljuk tőle
2025. december 04., csütörtök

Román külügyminiszter: a NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét az Oroszországhoz közeli tagállamokban

A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.

Román külügyminiszter: a NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét az Oroszországhoz közeli tagállamokban
2025. december 04., csütörtök

Ukrajna tagadja, hogy tőle „szabadult el” a román felségvizeken talált ukrán harci drón

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.

Ukrajna tagadja, hogy tőle „szabadult el” a román felségvizeken talált ukrán harci drón
Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Gáza: halálos izraeli csapás, miután a Hamász izraeli katonákra támadt

Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.

Gáza: halálos izraeli csapás, miután a Hamász izraeli katonákra támadt
2025. december 04., csütörtök

Ukrajnai béke: ismét egyeztet Washington és Kijev a nem túl sikeres moszkvai tárgyalások után

Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.

Ukrajnai béke: ismét egyeztet Washington és Kijev a nem túl sikeres moszkvai tárgyalások után
2025. december 03., szerda

EU: az utóbbi évtizedek legnagyobb válságát robbanthatja ki az új korrupciós botrány

Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.

EU: az utóbbi évtizedek legnagyobb válságát robbanthatja ki az új korrupciós botrány
Hirdetés
Hirdetés