Hirdetés

Zelenszkij készségesen az Ukrajnát támogató országok rendelkezésére bocsátaná az ásványkincseket

Zelenszkij

Szívesen ad. Zelenszkij Rafael Grossi társaságában elmondta: mindazon országok részesülhetnek az ukrán ásványkincsekből, amelyek fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni Ukrajnát és visszaszorítani az ellenséget

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Hírösszefoglaló

2025. február 05., 09:352025. február 05., 09:35

Zelenszkij a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától.

„Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.

Hirdetés

Zelenszkij azt is mondta, hogy

már megvannak a munkaidőpontok Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja csapatának kijevi látogatására,

a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések. Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is.

korábban írtuk

Moszkva szerint Trump üzletet ajánl Kijevnek
Moszkva szerint Trump üzletet ajánl Kijevnek

Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Eközben

az Európai Unió kedden bejelentette, hogy „jelentős előrelépést” értek el az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját vizsgáló különleges törvényszék létrehozásáról szóló tárgyalásokban.

Az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács, Ukrajna és 37 állam vezető jogi szakértői lefektették a törvényszék jogi alapjait, és megállapodtak az úgynevezett Schuman-statútum tervezetében, amely a törvényszék működését fogja szabályozni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország megszegte az ENSZ Alapokmányát, és az egyik legsúlyosabb jogsértést követte el Ukrajnával szemben: az agresszió bűncselekményét.

Mint hangsúlyozta,

Oroszországnak felelősséget kell vállalnia ezért, és meg kell fizetnie az ukrán népet ért károkat.

„Megtettük az első lépést egy kártérítési bizottság létrehozása felé az EU részvételével. Ez az új testület fogja meghatározni azokat a kártérítési igényeket, amelyeket a kárnyilvántartásában rögzítettek” – jelentette ki.

korábban írtuk

Trump ukrán természeti kincseket akar a pénzügyi támogatásért cserében
Trump ukrán természeti kincseket akar a pénzügyi támogatásért cserében

Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő elmondta:

a nemzetközi törvényszék az orosz agresszió miatti bűncselekmények elbírálására jön létre, de nem foglalkozik háborús bűncselekményekkel, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartoznak.

Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára emlékeztetett arra, hogy testülete tavaly áprilisban megnyitotta a kárnyilvántartást, és jól halad a kártérítési mechanizmus kidolgozása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága továbbra is több mint 4000, Oroszország elleni keresetet vizsgál, amelyek a Krímben, a Donyec-medencében és az ukrajnai háború során elkövetett jogsértésekhez kapcsolódnak - tette hozzá.

Irina Mudra, Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese kijelentette:

„Ha nem hozzuk létre ezt a törvényszéket, azzal egy veszélyesebb világot hagyunk magunk után, amelyben más diktátorok is büntetlenül indíthatnak új háborúkat”.

A különleges törvényszék célja, hogy felelősségre vonja az orosz politikai és katonai vezetőket az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményéért.

A törvényszék létrehozását az Ukrajna kormánya és az Európa Tanács közötti megállapodás biztosítja, joghatósága Ukrajnából ered. Az első tárgyalási forduló a nemzetközi kártérítési bizottság létrehozásáról 2025 márciusának végén kezdődik.

A törvényszék biztosítani kívánja, hogy az ukrán hatóságok nemzeti nyomozásait és bizonyítékait be lehessen terjeszteni a bíróság elé. Az Európa Tanács keretein belül működő törvényszék garantálni kívánja a legmagasabb szintű eljárási biztosítékokat és nemzetközi emberi jogi normákat.

Lavrov szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború
Hiba volt, hogy Oroszország külpolitikája a Szovjetunió összeomlása után átfogóan a Nyugat felé fordult – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az irányítása alatt álló tárca Afrikával való partnerségért felelős főosztályának bemutatóján.„Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta Lavrov.
Hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik „felelős hatalmi központ” lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak. A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban „cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait”.
„A tétnek« az erőn keresztüli békére» helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált”.
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a „szabályokon alapuló rend” sem, amely „a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban”.
„Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben” – írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban, és Moszkvához hasonlóan készek „az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben”, ellentétben a Nyugattal.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy együttműködjön az érdekek egyensúlyának egyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében. Meglátása szerint ez az álláspont fontos a multipolaritás kontextusában, amely egyenlőségen alapuló párbeszédet igényel.
Lavrov, ugyancsak kedden, a Valdaj nemzetközi vitaklub 14. közel-keleti konferenciáján úgy vélekedett, hogy a palesztin állam létrehozása elvezetne ahhoz, hogy normalizálódnának Izrael kapcsolatai az egész arab világgal.
Kijelentette: Moszkva arra vonatkozó jelzéseket kap, hogy problémák lesznek az Izrael és a Hamász közötti, a Gázai övezetbeli tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás második szakaszával kapcsolatban, mert Izrael vezető körei nem elégedettek azzal, ahogy a radikális palesztin szervezet teljesítette az első szakasz szerinti kötelezettségeit. Mint fogalmazott, Izrael „szégyenkezés nélkül” folytatja a katonai akciókat Ciszjordániában.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Donald Trump hatalomra kerülésével csökken annak az esélye, hogy az Izrael által megszállt Golán-fennsík visszakerüljön Szíriához.
„Számos hitelt érdemlő kiszivárogtatás van arról, hogy Izrael a palesztinok Gázai övezetből való kiűzése mellett a Jordán folyó északnyugati partjának teljes ellenőrzését is tervezi” – mondta Lavrov, rámutatva, hogy Izrael egyebek között azt tervezi, hogy „Libanon területén marad”, és megtartja a Golán-fennsíkot.
Kifogásolta, hogy a Nyugat másodrangú pozícióba akarja kényszeríteni Oroszországot, Kínát és Iránt a szíriai rendezés folyamatában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmad as-Saraa ideiglenes elnök vezette új szíriai kormányzat és a struktúráját képező csoportok között nem alakul túl jól a párbeszéd és a megértés.
„Szükség van arra, hogy nagyon aktívan és konstruktívan, nem geopolitikai pontszerzésre törekedve, hanem a szíriai nép jövőjére gondolva, előmozdítsuk a nemzeti párbeszédet, amihez pedig nélkülözhetetlen minden külső szereplő erőfeszítéseinek egyesítése” – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között

Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között
2026. március 12., csütörtök

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza

Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené

Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól

Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad

Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad
2026. március 12., csütörtök

Trump: kőolajat szabadítunk fel az árak stabilizálása érdekében, az iráni háború hamarosan véget ér

Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.

Trump: kőolajat szabadítunk fel az árak stabilizálása érdekében, az iráni háború hamarosan véget ér
Hirdetés
Hirdetés