Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.
2022. május 06., 20:552022. május 06., 20:55
2022. május 06., 20:572022. május 06., 20:57
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.
„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.
Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek.
„Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon. Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.
A volt hamburgi polgármester a tartományi rangú nagyváros egyik legtekintélyesebb egyesülete, az Übersee-Club alapításának századik évfordulója alkalmából elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja „korunk legnagyobb katasztrófája”.
Mint mondta, Putyin „gyűlölete” a szabad Ukrajnával szemben erősebb, mint az elkötelezettsége saját országának gazdasági és társadalmi fejlődése iránt, és az Oroszország „hatalmáról és nagyságáról szóló imperialista és revansista ideológiája” fontosabb neki, mint saját népének jóléte.
Putyin a háborúval „szándékosan kilép a nemzetközi közösségből”, támadása Ukrajna ellen egyben „támadás a nemzetközi békerend és alapja, az ENSZ Alapokmánya és az egyetemes emberi jogok ellen”, és ha sikerrel jár, a „szabálynélküliség” válhat uralkodóvá a világban. Ezért sem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút – jelentette ki a német kancellár.
– húzta alá Olaf Scholz.
Azzal összefüggésben, hogy Hamburg a világ nyitottságának, a nemzetközi kereskedelem szabadságának köszönheti évszázadok óta tartó virágzását és gazdagságát, kifejtette, hogy az 1989 óta még inkább szorossá vált nemzetközi kapcsolatok miatt „nagyon sok okos ember” tartott lehetetlennek olyan súlyos konfliktust, mint az ukrajnai háború. Racionális alapon szemlélve azt lehetett látni, hogy „a nemzetgazdaságok szoros kölcsönös függősége miatt már régóta annyira költséges a háborús konfliktus, hogy egyetlen szereplőnek sem juthat eszébe, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjék”.
Azonban Vlagyimir Putyin háborúja „szembemegy minden gazdasági racionalitással, és ellentétes a békés, és kölcsönösen előnyös együttműködéssel és az orosz nép érdekeivel”.
Az orosz elnök így „radikálisan új valóságot hozott létre Európában és az egész világon". Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza kell fordítani az utóbbi évtizedek folyamatait, mert a bezárkózás és a protekcionizmus nem megoldás – mondta Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy hazája is profitál a globalizációból, hiszen a kereskedelem világszerte, így Németországban is munkahelyeket teremt. Ezt mutatja, hogy a munkavállalók negyede az exportra termelő ágazatokban dolgozik. Ezért ki kell mondani, hogy „a deglobalizáció nem működik, nem jó ötlet”, és nem vált be, ahol megpróbálkoztak vele.
Deglobalizáció helyett továbbá „fenntartható globalizációra van szükségünk, amely figyelembe veszi a természeti erőforrások végességét és a jövő nemzedékeit”, és „szolidaritáson alapuló globalizációra van szükségünk, amely mindenhol és minden polgár által mérhető és megtapasztalható” eredményekre vezet – fejtette ki a német kancellár.
Németország „szó szerint szegényebb lesz” Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!