Eltérés. Míg Zelenszkij szerint a genfi tárgyalások nem hozzák közelebb a háború végét, az amerikaiak előrelépésről beszélnek
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Miközben Volodimir Zelenszkij elnök elégedetlenségének adott hangot az amerikai közvetítéssel kedden és szerdán Genfben lezajlott orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalások eredményét illetően, és kizárta a területek átadását, Washington „jelentős előrelépésről” számolt be.
2026. február 19., 10:012026. február 19., 10:01
Zelenszkij esti videóüzenetében úgy fogalmazott: „A mai napon nem mondhatjuk, hogy az eredmény kielégítő. A katonai vezetők komolyan és érdemben megvitattak bizonyos kérdéseket.
Fontosnak tartotta, hogy európai képviselők is jelen voltak Genfben, és helyénvalónak tartotta, hogy a tárgyalások következő fordulóját még ebben a hónapban megtartsák.
Egy YouTube-interjúban Zelenszkij elmondta, hogy a tárgyalók közelebb kerültek a megállapodáshoz arról, hogyan fogják ellenőrizni a háború befejezése utáni tűzszünetet.
„Közelebb kerültek ahhoz az eredményhez, hogy lesz egy dokumentum, amelyben minden részlet le lesz írva, hogyan lehet vagy kell ellenőrizni a helyzetet a tűzszünet után, közvetlenül a tűzszünet után” – mondta.
„Több ezer, több tízezer ukrán halt meg ezen a fronton, Ukrajna ezen részének védelmében” – mondta Zelenszkij. „Meg kell értenünk, hogy Donbasz a függetlenségünk része. Az értékeink része. Nem a földről van szó. Nem csak a területekről van szó. Az emberekről van szó.”
Zelenszkij szerint a tárgyalók a potenciális tűzszünet ellenőrzésének módjáról szóló technikai megbeszéléseken több előrelépést tettek, mint a politikai kérdésekben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bármilyen tartós megoldáshoz erős biztonsági garanciákra és európai részvételre van szükség.
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij úgy jellemezte az ukránokat, hogy közel négy évnyi teljes háború után kimerültek, de elmondta, hogy az ország továbbra is egységes, utalva az energiaellátási rendszer elleni támadások idején végrehajtott országos mozgósításra és a kijevi és más városokban végzett gyors javítási munkákra.
„A legnehezebb helyzet Kijevben volt az energiaellátási rendszer elleni támadások után” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy „240 dandár... érkezett Kijevbe (a kritikus infrastruktúra helyreállítására) az ország minden régiójából”.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogadhatja el Oroszország állítólagos követelését, miszerint Kijevnek vissza kell vonnia csapatait a Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló maradék részeiből, és minden ilyen javaslatot „hihetetlennek” nevezett, hangsúlyozva, hogy
A Reuters a héten arról számolt be, hogy Zelenszkij figyelmeztetett: Ukrajnától – Oroszország helyett – túl gyakran kérnek engedményeket, mivel a tárgyalások a jelenlegi frontvonal befagyasztására és más javaslatokra koncentrálnak.
Az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatáról kérdezve Zelenszkij elmondta, nincs meg a személyes bizalom, és azt mondta, Ukrajnának „intézményi” biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek visszatartják az újabb agressziót, ideértve az Egyesült Államok folyamatos támogatását és Európa jelentős szerepét.
Zelenszkij kitért a választásokkal kapcsolatos bel- és külpolitikai nyomásra is, mondván, hogy Ukrajna törvényei háború idején nem engedélyezik országos választások megtartását, de hozzátette, hogy fontolóra venné a törvlny parlamenti módosítását, ha két hónapos fegyverszünet jönne létre – ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy rövid szünet nem feltétlenül jelenti a háború végét.
Washingtonban Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy „jelentős előrelépés történt”, és megfogadták, hogy „továbbra is együtt fognak dolgozni a békeszerződésen”.
Leavitt szerint hamarosan újabb tárgyalásokra kerül sor, de hozzátette, hogy Trump a háború közel négy éve alatt kialakult helyzetet „nagyon igazságtalannak” tartja, „nem csak az életüket vesztett oroszok és ukránok számára”, hanem az Ukrajnának pénzügyi támogatást nyújtó amerikai adófizetők számára is.
Amikor a két fél másodszor is találkozott Steve Witkoff amerikai követ és Trump veje, Jared Kushner közvetítésével,
Oroszország főtárgyalója, Vlagyimir Megyinszkij volt kulturális miniszter a tárgyalásokat „nehéznek, de üzletszerűnek” minősítette.
Megyinszkij a hivatalos tárgyalások befejezése után közel két órán át tárgyalt az ukránokkal, közölte Kijev főtárgyalójának, Rusztem Umerovnak a képviselője.
Zelenszkij szóvivője elmondta, hogy a tárgyalások hivatalos részében Ukrajna keleti területei és az oroszok által ellenőrzött zaporizzsjai atomerőmű sorsa volt a téma, amelyek mindkét fél számára továbbra is vitás kérdések.
Kijev viszont azt akarja, hogy Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt az Egyesült Államok és Ukrajna üzemeltesse, amit Oroszország elfogadhatatlannak tart.
Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában közölte, hogy az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna küldöttségének részvételével tartott tárgyalások során az orosz küldöttség közvetlen jelentéseket küldött Vlagyimir Putyin elnöknek.
Nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a genfi tárgyalásokon megvitatták-e Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esetleges találkozójának lehetőségét.
„Bármely olyan lépés, amely elvezethet a helyzet rendezéséhez vagy elősegítheti azt, nagy jelentőséggel bír” – mondta a Sputnik rádió adásában Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
A TASZSZ szerint
Az első háromoldalú biztonsági konzultációk Abu-Dzabiban zajlottak, a második fordulót ugyanott február 4-5-én tartották meg. Utóbbi eredményei alapján Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott bejelentette, hogy Moszkva és Kijev 314 hadifogoly cseréjéről állapodott meg.
Közben a Sir egyházi sajtószolgálat szerdán közölte: ukrán hadifoglyok és eltűntek családtagjai több mint hatezer nevet tartalmazó listát adták át a Vatikánban Matteo Zuppi bíborosnak.
Matteo Zuppi, az Olasz Püspöki Konferencia (Cei) elnöke a Vatikánban fogadta a többnyire nőkből álló delegációt, amelyet Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete kísért.
A csoportban volt Oleg Muszov egykori hadifogoly, aki nyolc hónappal ezelőtt kiszabadult orosz fogságból.
A másfél órás találkozón a bíboros hangoztatta, hogy igazságos békét teremtő tárgyalásokban reménykedik. Hozzátette, hogy az egyház mindent megtesz a foglyok hazatérésének és a holttestek visszaszolgáltatásának érdekében.
Az ukrán delegációt röviden XIV. Leó pápa is fogadta a szerdai általános audiencia után.
Matteo Zuppit 2023 májusában Ferenc pápa közvetítőnek nevezte ki. A bíboros még ugyanabban az évben Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben tárgyalt, majd 2024-ben ismét Moszkvában.
Zuppi bíboros hatáskörébe tartozik az ukrán és orosz fél közötti közvetítés a hadifoglyok cseréjéről, valamint a bíboros jár el a Vatikán nevében az oroszországi területre szállított ukrán gyermekek hazatérésének érdekében is.
Oroszországnak kémkedhetett: NATO-katonák informatikai eszközeire pályázott egy portugál férfi
Oroszország javára tett kémkedési kísérlettel és NATO-katonák tulajdonában lévő számítástechnikai eszközök ellopásával vádolt meg a portugál ügyészség egy 23 éves helyi férfit.
Az ügyészség központi nyomozó és büntetőeljárási osztálya szerdai közleményében tájékoztatott a vádemelésről, a férfi nevét nem hozták nyilvánosságra. A vádirat szerint a férfi tudomást szerzett arról, hogy február 3. és 7. között tartanak egy nagyszabású – „a NATO és szövetségesei számára jelentős taktikai fontossággal bíró” – konferenciát Lisszabonban, amelynek témája a pilóta nélküli rendszerek robotikai tesztelése. A rendezvényen mintegy 300-an vettek részt, főként katonák.
A férfi megszállt abban a lisszaboni szállodában, ahol a katonák is laktak, és eltulajdonított egy számítógépet és egy iPadet, amelyek a NATO és a svéd haditengerészet tulajdonában voltak.
Ezután, abban a meggyőződésben, hogy titkos és minősített anyag van a birtokában, megpróbált hozzáférni azok tartalmához és lemásolni, valamint megpróbálta az említett tartalmat orosz ügynököknek eladni. Felkereste ezért az orosz nagykövetséget Lisszabonban, de nem járt sikerrel. Az információ értékesítéséhez mások okmányait használta, majd a nyomozás során egy kémkedéssel foglalkozó bűnszervezet létezéséről tett feljelentést, amelynek saját bevallása szerint ő is tagja volt, és további tizenegy személyt vádolt meg, köztük a bűnügyi rendőrség egyik felügyelőjét.
A hatóságok azonban kiderítették, hogy mindezzel a célja az volt, hogy elterelje magáról a gyanút.
A férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Újabb korrupciós botránz: humanitárius segélyt sikkasztottak el
Ukrajna Odessza és Mikolajivi régióiban a létfontosságú infrastruktúra működésének biztosítását szolgáló, több mint 50 ezer dollárnyi (16 millió forint) humanitárius segélyt sikkasztottak el – közölte szerdán az ukrán főügyész hivatala Telegram-oldalán.
„Odesszában és a Mikolajiv megyékben humanitárius segélyek illegális felhasználásának módszerét leplezték le a katonák körében, illetve a közüzemi infrastruktúra területén. A létfontosságú infrastruktúrához szükséges áramfejlesztőket éttermekben és autómosókban használták, az autókat pedig eladásra kínálták. A veszteséget több mint 2,2 millió hrivnyára becsülik” – derül ki a közleményből.
A vádhatóság közölte azt is, hogy az illetékes bírósághoz vádiratot nyújtottak be az Odesszai Elektrotechnikai Üzemeltetési és Szerelési Vállalat volt igazgatója, volt főmérnöke és szerelője ellen.
A volt igazgatót és a főmérnököt sikkasztással, a szerelőt bűnrészességgel vádolják.
A nyomozás megállapította, hogy 2022 végén a vállalat négy (5,4-165 kilowatt teljesítményű) generátort kapott humanitárius segélyként a kiemelt fontosságú infrastruktúra létesítményeinek ellátására. 2023 elején azonban a közüzemi vállalat vezetése saját céljaira használta fel őket. Két dízelgenerátor például egy kávézóban és egy étteremben működött Odessza központjában, egy generátor egy magánlakást látott el árammal, a negyedik pedig egy autómosót.
A vádhatóság továbbá arról is beszámolt, hogy a Mikolajivi régióban egy ukrán tengerészgyalogos katona eladta azokat az autókat, amelyeket 2022-2024 között humanitárius segélyként hoztak be. A gyanúsítottat februárban fogták el humanitárius célú termékek önhasznú értékesítése miatt. Lehetséges bűntársainak azonosítása folyamatban van.
Az ukrán korrupcióellenes szervek tavaly novemberben részletes jelentést publikáltak egy magas szintű korrupciós ügyben zajló nyomozásról. Kiderült, hogy egy bűnszervezet tagjai nagy léptékű befolyásszerzési rendszert építettek ki az állami szektor stratégiai vállalatainál, elsősorban az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Energoatom állami cégnél.
A korrupciós botrány egyik főszereplője Timur Mindics ukrán oligarcha, akit Volodimir Zelenszkij „pénztárosának” is neveznek.
Sajtóhírek szerint, amikor az ukrán oligarchánál házkutatást tartottak, dollárkötegeket és egy aranyból készült vécét is találtak a nyomozók.
A különleges darabbal az ukrán elnök is találkozhatott, ugyanis a Covid-járvány idején Timur Mindics lakásában ünnepelte születésnapját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A brit külügyminisztérium szerint a Diego Garciáról Mauritiusszal kötött megállapodás garantálja az indiai-óceáni szigeten működő közös brit–amerikai légitámaszpont biztonságát.
Az amerikai hadsereg már a hétvégén készen áll Irán megtámadására, bár Donald Trump elnök még nem hozott végleges döntést arról, hogy engedélyezi-e az ilyen akciókat – közölték a CNN-nel az üggyel tisztában lévő források.
Magyarország „pontosan tudja”, hogy a Barátság kőolajvezeték azért állt le, mert Oroszország csapást mért rá – jelentette ki Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdán a Telegramon.
Leállításra került Magyarországról a dízel üzemanyag szállítása Ukrajna felé, és mindaddig nem is indul újra, amíg Kijev nem állítja helyre a kőolajtranzitot a Barátság vezetéken Magyarország irányába – jelentette be Szijjártó Péter.
A Vatikán nem vesz részt a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanácsban – közölte kedden az egyházi állam diplomáciai vezetője, hozzátéve, hogy a válsághelyzeteket a Szentszék szerint az ENSZ-nek kell kezelnie.
Amikor azt hittük, már nincs lejjebb, kiderült, hogy van: Dobrev Kláráék a gyűlöletkeltés legmagasabb fokára léptek azzal, hogy óriásplakátokon uszítanak a határon túliak ellen – írta a nemzetpolitikai államtitkár szerdán a Facebook-oldalán.
Konkrét eredmények nélkül, de némi előrelépéssel értek véget szerdán Genfben az amerikai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között tető alá hozott fegyverszüneti tárgyalások.
Kárörömmel átitatott bejegyzést tett közzé Ludovic Orban korábbi román miniszterelnök annak kapcsán, hogy Ukrajna nem indítja újra Magyarország irányába a Barátság kőolajvezetéken érkező kőolajszállítást.
Bár a keddi genfi tárgyalások során „előrelépés történt”, az Egyesült Államok arra számít, hogy az elkövetkező két hétben részletes javaslatokat kap az iráni kormánytól a két fél álláspontja közötti különbségek áthidalására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!