
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „az ukránok nem terroristák, hogy oroszországi lakónegyedekre nyissanak tüzet”. Erről az elnök kedden, dán újságíróknak online tartott sajtótájékoztatóján beszélt.
2022. június 15., 09:572022. június 15., 09:57
Zelenszkijnek azt a kérdést tették fel, hogy Ukrajna ágyúzza-e majd Oroszország területét, ha ebbe a Nyugat beleegyezik. „Nem. Nekünk nem érdekünk a civilek ágyúzása. Nem vagyunk terroristák, hogy polgári negyedeket bombázzunk. Normális, egészséges emberek vagyunk. Fegyverekre az államunk felszabadításához van szükségünk” – szögezte le az elnök.
Ezért Zelenszkij szerint Ukrajnának olyan fegyverekre van szüksége, amelyek ilyen távolságból képesek elérni az országba behatolt ellenséges erőket. Az államfő kijelentette, hogy bármikor kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közvetítőkkel vagy nélkülük – a háború befejezéséről és az orosz csapatok ukrán területekről történő kivonásáról.
Úgy vélekedett, hogy „ma már csak Putyin elnök dönti el, hogy az orosz hadsereg leáll-e vagy sem”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalom támogatása az Oroszországgal folytatott párbeszédhez napról-napra csökken, mert „nincs bizalom”.
– tette hozzá. Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az orosz hadsereg győz Ukrajnában, akkor bizonyosan „tovább megy”. „Biztos vagyok abban, hogy ha Ukrajna nem lesz elég erős, akkor tovább mennek. Kijev nem a cél a vágyott maratonjukon, ez csak egy erős rajt a számukra” – fogalmazott az elnök.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Ukrajna olyan légvédelmi rendszerrel rendelkezik, amelyet ellenséges repülőgépek és helikopterek eltalálására terveztek, így nem mindig hatékony az orosz rakétákkal szemben.
Emiatt nehezen észlelhetők, és bizonyos helyzetekben az ilyen rakéták egyszerűen eltűnnek a radarról, így nem minden légvédelmi rendszer képes elpusztítani őket – magyarázta. Közben az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében végrehajtott keddi orosz rakétatámadás civil sebesültjeinek száma négyről hatra emelkedett.
A rakétát az ukrán légvédelem lelőtte, és az egy téglagyárra zuhant. Az ukrán vezérkar kora esti helyzetjelentésében arról írt, hogy az orosz csapatok rohamműveleteket índítottak a Harkiv megyei Rubizsne közelében, valamint Luhanszk megyében Szeverodonyeck és Zolote településeknél,
Olekszandr Szpivakovszkij, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon állami egyetemének rektora a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz katonák elrabolták a felsőoktatási intézmény rektorhelyettesét, Makszim Vinniket. A Moszt című helyi hírportál úgy értesült, hogy egy, az oroszokkal együttműködő személyt, Tetyjana Tomilinát akarják kinevezni rektornak.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!