
Hálás. Zelenszkij az ukránok kitartását méltatta a háború kitörésének harmadik évbfordulója alkalmából
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, a háború harmadik évfordulóján méltatta honfitársai hősies kitartását.
2025. február 24., 10:382025. február 24., 10:38
X-posztjában hangsúlyozta:
„Három év ellenállás. Három év hála. Három év az ukránok abszolút hősiességéből. Büszke vagyok Ukrajnára! Köszönöm mindenkinek, aki védi és támogatja hazánkat. Mindazoknak, akik Ukrajnáért dolgoznak. És örökké emlékezni fogunk mindazokra, akik életüket adták államunkért és népünkért.”
Hétfő reggel több európai és kanadai vezető vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol Andrij Szibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke fogadta őket – írja az AP News alapján a Híradó.hu.
Az évfordulós megemlékezéseken részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is.
A vendégek között volt továbbá Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint több észak-európai ország és Spanyolország miniszterelnöke.
Az EU elfogadta az orosz alumíniumipart is célzó 16. szankciós csomagot
Az Európai Unió külügyi tanácsa „az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel” elfogadta tizenhatodik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz alumíniumipart, további orosz bankokat és médiumokat, valamint az úgynevezett orosz „árnyékflotta” tankhajóit célozza.
Az uniós külügyi tanács tájékoztatása szerint a brüsszeli ülésen hétfőn elfogadott szankciós csomagban tiltólistára került az Oroszország ellen bevezetett korábbi szankciók megkerülésében részt vevő, orosz olajat szállító „árnyékflotta” 73 tankere.
Szankciós listára tettek számos, az orosz katonai rendszerek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges nyersanyagot, így az uniós behozatali tilalom vonatkozik a megmunkálatlan orosz alumíniumra is.
A szankciócsomag újabb 13 orosz bankot tilt ki a bankok közötti kommunikációt biztosító SWIFT-rendszerből, valamint nyolc orosz médium műsorszolgáltatási engedélyét tiltja be az unió területén.
A vezetők részt vettek az évfordulós eseményeken, és megbeszéléseket folytattak Ukrajna további támogatásáról.
Különösen fontos téma volt az Egyesült Államok politikájának változása Donald Trump elnöksége alatt, amely hatással lehet az ukrán háborús erőfeszítésekre.
Oroszország hosszú távú békemegállapodást akar Ukrajnáról, amely a konfliktus alapvető okait kezeli, és nem egy gyors, az Egyesült Államok által támogatott tűzszünetet, amelyet a harcok gyors újraindulása követ – mondta eközben egy magas rangú orosz diplomata a RIA hírügynökségnek.
„Kellő magabiztossággal ismerjük el az amerikai fél azon szándékát, hogy a gyors tűzszünet felé haladjon” – idézte Rjabkovot a RIA alapján a Reuters.
„De ... a hosszú távú rendezés nélküli tűzszünet a harcok gyors újrakezdéséhez és a konfliktus feléledéséhez vezet, ami még súlyosabb következményekkel jár, beleértve az orosz-amerikai kapcsolatokra gyakorolt következményeket is. Mi ezt nem akarjuk” – mondta.
– szögezte le Rjabkov.
A múlt héten Rijádban tartott orosz-amerikai tárgyalások, amelyeken Moszkva szerint megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok helyreállításán és az ukrajnai tárgyalások előkészítésében, nem egyértelműsíteték Donald Trump elnök Ukrajnára vonatkozó béketervét illetően – mondta Rjabkov.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint nem volt más választása, mint az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadművelet elindítása a NATO-szövetség szerinte „korlátlan” keleti terjeszkedése miatt.
Felrótta továbbá az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogainak lábbal tiprását is.
Szijjártó Péter: mindent elkövetünk, hogy a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást
Három év háborúskodás után itt az esély a békére, ezért „mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást”– közölte hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter azt írta, „mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy csak egy amerikai-orosz megállapodás vezethet el a háború lezárásához. A békepárti amerikai elnök el is hozta a várva várt fordulatot: megkezdődtek az amerikai-orosz tárgyalások a békéről, s az amerikai-orosz kapcsolatok rendezéséről”.
Hozzátette, „Legyen világos: nekünk mindkettő alapvető érdekünk. Ezért alapvető érdekünk, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. Ezért is tartjuk aggasztónak a háborúpárti európai liberálisoknak a megállapodás megakadályozására irányuló szervezkedését. S ezért mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást”.
„Ma Brüsszelben EU-s külügyminiszteri tanácsülést tartunk, farkasszemet fogunk nézni, lesz nagy nyomás is, de mi nem engedünk. Három éve dacolunk a nyomással, három éve nem hagyjuk, hogy belenyomjanak minket a háborús politikájukba, most már ki fogjuk bírni!” – írta.
Leszögezte, „Nem járulunk hozzá, hogy előre rohanjunk a személyek szankciós rezsimjének meghosszabbításával, nem járulunk hozzá újabb euró tízmilliárdok kifizetéséhez fegyverszállításokra, és amikor a biztonsági garanciákról lesz szó, mi nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy Ukrajnának milyen biztonsági garanciákra van szüksége, hanem úgy, hogy milyen biztonsági garanciákra van szükségünk nekünk, magyaroknak?! Zúzós egy nap lesz…”
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
szóljon hozzá!