
Hálás. Zelenszkij az ukránok kitartását méltatta a háború kitörésének harmadik évbfordulója alkalmából
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, a háború harmadik évfordulóján méltatta honfitársai hősies kitartását.
2025. február 24., 10:382025. február 24., 10:38
X-posztjában hangsúlyozta:
„Három év ellenállás. Három év hála. Három év az ukránok abszolút hősiességéből. Büszke vagyok Ukrajnára! Köszönöm mindenkinek, aki védi és támogatja hazánkat. Mindazoknak, akik Ukrajnáért dolgoznak. És örökké emlékezni fogunk mindazokra, akik életüket adták államunkért és népünkért.”
Hétfő reggel több európai és kanadai vezető vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol Andrij Szibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke fogadta őket – írja az AP News alapján a Híradó.hu.
Az évfordulós megemlékezéseken részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is.
A vendégek között volt továbbá Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint több észak-európai ország és Spanyolország miniszterelnöke.
Az EU elfogadta az orosz alumíniumipart is célzó 16. szankciós csomagot
Az Európai Unió külügyi tanácsa „az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel” elfogadta tizenhatodik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz alumíniumipart, további orosz bankokat és médiumokat, valamint az úgynevezett orosz „árnyékflotta” tankhajóit célozza.
Az uniós külügyi tanács tájékoztatása szerint a brüsszeli ülésen hétfőn elfogadott szankciós csomagban tiltólistára került az Oroszország ellen bevezetett korábbi szankciók megkerülésében részt vevő, orosz olajat szállító „árnyékflotta” 73 tankere.
Szankciós listára tettek számos, az orosz katonai rendszerek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges nyersanyagot, így az uniós behozatali tilalom vonatkozik a megmunkálatlan orosz alumíniumra is.
A szankciócsomag újabb 13 orosz bankot tilt ki a bankok közötti kommunikációt biztosító SWIFT-rendszerből, valamint nyolc orosz médium műsorszolgáltatási engedélyét tiltja be az unió területén.
A vezetők részt vettek az évfordulós eseményeken, és megbeszéléseket folytattak Ukrajna további támogatásáról.
Különösen fontos téma volt az Egyesült Államok politikájának változása Donald Trump elnöksége alatt, amely hatással lehet az ukrán háborús erőfeszítésekre.
Oroszország hosszú távú békemegállapodást akar Ukrajnáról, amely a konfliktus alapvető okait kezeli, és nem egy gyors, az Egyesült Államok által támogatott tűzszünetet, amelyet a harcok gyors újraindulása követ – mondta eközben egy magas rangú orosz diplomata a RIA hírügynökségnek.
„Kellő magabiztossággal ismerjük el az amerikai fél azon szándékát, hogy a gyors tűzszünet felé haladjon” – idézte Rjabkovot a RIA alapján a Reuters.
„De ... a hosszú távú rendezés nélküli tűzszünet a harcok gyors újrakezdéséhez és a konfliktus feléledéséhez vezet, ami még súlyosabb következményekkel jár, beleértve az orosz-amerikai kapcsolatokra gyakorolt következményeket is. Mi ezt nem akarjuk” – mondta.
– szögezte le Rjabkov.
A múlt héten Rijádban tartott orosz-amerikai tárgyalások, amelyeken Moszkva szerint megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok helyreállításán és az ukrajnai tárgyalások előkészítésében, nem egyértelműsíteték Donald Trump elnök Ukrajnára vonatkozó béketervét illetően – mondta Rjabkov.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint nem volt más választása, mint az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadművelet elindítása a NATO-szövetség szerinte „korlátlan” keleti terjeszkedése miatt.
Felrótta továbbá az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogainak lábbal tiprását is.
Szijjártó Péter: mindent elkövetünk, hogy a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást
Három év háborúskodás után itt az esély a békére, ezért „mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást”– közölte hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter azt írta, „mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy csak egy amerikai-orosz megállapodás vezethet el a háború lezárásához. A békepárti amerikai elnök el is hozta a várva várt fordulatot: megkezdődtek az amerikai-orosz tárgyalások a békéről, s az amerikai-orosz kapcsolatok rendezéséről”.
Hozzátette, „Legyen világos: nekünk mindkettő alapvető érdekünk. Ezért alapvető érdekünk, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. Ezért is tartjuk aggasztónak a háborúpárti európai liberálisoknak a megállapodás megakadályozására irányuló szervezkedését. S ezért mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást”.
„Ma Brüsszelben EU-s külügyminiszteri tanácsülést tartunk, farkasszemet fogunk nézni, lesz nagy nyomás is, de mi nem engedünk. Három éve dacolunk a nyomással, három éve nem hagyjuk, hogy belenyomjanak minket a háborús politikájukba, most már ki fogjuk bírni!” – írta.
Leszögezte, „Nem járulunk hozzá, hogy előre rohanjunk a személyek szankciós rezsimjének meghosszabbításával, nem járulunk hozzá újabb euró tízmilliárdok kifizetéséhez fegyverszállításokra, és amikor a biztonsági garanciákról lesz szó, mi nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy Ukrajnának milyen biztonsági garanciákra van szüksége, hanem úgy, hogy milyen biztonsági garanciákra van szükségünk nekünk, magyaroknak?! Zúzós egy nap lesz…”
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!