Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Péntek hajnalban, zsinórban a negyedik napon is megszólaltak a légvédelmi szirénák a Fekete-tenger partján fekvő ukrán kikötővárosban, ugyanakkor az orosz hadsereg az előző napokkal ellentétben ezúttal mégsem intézett légicsapást a város ellen – közölte a CNN.
2023. július 21., 09:582023. július 21., 09:58
Mint ismeretes, miután Oroszország a hét elején közölte, hogy kilép az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből, folyamatosan támadta a gabonaszállítás t lehetővé tevő kikötői infrastruktúrát.
Emellett Moszkva azzal zsarol, hogy hadviselő félnek tekint minden olyan országot, amelynek hajói Ukrajnába tartanak, mivel feltételezhetően katonai eszközöket szállítanak.
Ennek kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram közösségi oldalon közzétett legutóbbi videóüzenetében arról beszélt: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország az odesszai régió elleni támadásával meghiúsította hatvanezer tonnányi mezőgazdasági termék Kínába szállítását.
„A terroristák ezen csapása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak népünk élete a célpontjuk. Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a megtámadott kikötőkben.
Pontosan annyit, amennyit már régen el kellett volna szállítani afrikai és ázsiai országokba. Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötői terminálban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szántak. Tehát ez mindenkit érint” – fejtette ki az államfő.
Ukrán beszámolók szerint a szerdára virradó éjjel indított orosz támadások következtében hatvanezer tonna gabona pusztult el Csornomorszk kikötőjében. Az orosz erők minden nap támadják a térséget hétfő óta, miután Moszkva egyoldalúan kilépett a gabonaegyezségből.
Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtöki Twitter-bejegyzésében
Arra figyelmeztetett, hogy a világ a globális élelmiszerválság küszöbén áll.
„Demokrácia az, amikor a kormány végrehajtó hatalomként működik, nem pedig kampányközpontként” – jegyezte meg Sztefanyisina. Emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengeren jelenleg nem lehetséges az ukrán export, ami miatt a világ ismét a globális élelmiszerválság küszöbén áll. Felszólította Ukrajna európai partnereit, hogy működjenek együtt a globális élelmezésbiztonság és Ukrajna gazdasági túlélése érdekében, ami akadálytalan ukrán exportot jelentene az EU-ba. Át kell tekinteni egy kompenzációs mechanizmust azon ukrán gazdálkodók számára is, akik életük kockáztatása mellett dolgoznak a földeken – sürgette a miniszterelnök-helyettes.
Öt közép-európai EU-tag – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azonban közösen kérte az EU-t a szeptember közepéig érvényben lévő ukrán gabonaimport tilalmának további meghosszabbítására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azzal fenyegetőzött, hogy szeptember 15. után nem nyitja meg a lengyel-ukrán határt a gabonatermékek előtt, ha lejár az Európai Bizottság ukrán gabonaimportra vonatkozó moratóriuma - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának ülésébe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint – úgyszintén
A tárcavezető kiemelte, hogy miközben Oroszország felrúgta a gabonamegállapodást, csapásokat mér az ukrán kikötőkre, és ily módon próbál többlet bevételhez jutni az emelkedő élelmiszerárak révén, Ukrajnának és az EU-nak minden erőfeszítést meg kell tennie az Ukrajnából származó élelmiszerexport megkönnyítése érdekében, különösen az alternatív szállítási folyosók kapacitásának maximalizálásával. Elsősorban a dunai, az adriai és a balti közlekedési folyosók közös fejlesztését szorgalmazta.
Eközben csütörtökön megyei és városi közigazgatási vezetők azt közölték: Odesszában és Mikolajivben is életét vesztette egy-egy helyi lakos az orosz erők dél-ukrajnai régiókat ért támadásában.
Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be a Telegram közösségi oldalon, hogy
A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.
Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.
Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint 3 ezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben.
„Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.
„Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához,
Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja.
Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.
Kijev elkezdte bevetni az amerikai kazettás bombákat
Kijev elkezdte használni az Egyesült Államok által szállított kazettás bombákat és lőszereket – közölte a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön.
Arra a kérdésre, hogy a washingtoni kazettás bombákat Kijev telepíti- és használja-e, a Fehér Ház szóvivője igennel válaszolt. John Kirby szerint e fegyverek frontvonalra történő telepítésére nagyjából az elmúlt héten került sor. Az ukrán erők megfelelően és hatékonyan alkalmazzák őket, és valóban hatással vannak az orosz védelmi alakzatokra és Moszkva védelmi manővereire – tette hozzá a szóvivő.
Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírtelevízió által július elején sugárzott interjúban azt mondta, hogy „nagyon nehéz döntést” hozott e fegyverek Ukrajnának történő szállításáról, amit azzal indokolt, hogy Kijev „kifogyott a lőszerekből”.
A kazettás bombák akár több száz apró robbanótöltetet is szétszórhatnak, amelyek a talajban maradva a konfliktus befejeződése után a polgári lakosság számára is kockázatot jelentenek. Aki a kazettás lőszerek által beterített területen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül.
Használatukat számos ország betiltotta egy 2008-ban Oslóban aláírt egyezmény alapján. Ennek a megállapodásnak viszont nem részese sem Oroszország, sem az Egyesült Államok és Ukrajna sem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 közszolgálati televíziós csatornának adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, hogy „Oroszországnak jó készletei vannak kazettás bombákból”, és azzal fenyegetett, hogy a frontvonalon is beveti őket, ha Kijev ilyen típusú fegyvert használna.
Az ukrán hadsereg viszont a konfliktus kezdete óta azzal vádolja Moszkvát, hogy használja a kazettás bombákat és lőszereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!