
Az ukrán elnök szerint Moszkva nem áll készen nukleáris fegyver bevetésére, de a kommunikáció is veszélyes
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Oroszország nem áll készen arra, hogy nukleáris fegyvert vessen be az ukrajnai háborúban, de az erről szóló kommunikáció is nagyon veszélyes – mondta pénteken a BBC-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2022. október 07., 23:072022. október 07., 23:07
2022. október 07., 23:132022. október 07., 23:13
Zelenszkij a brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott interjúban cáfolta, hogy egy minapi nyilatkozatában Oroszország elleni csapásmérésre biztatta volna a Nyugatot; szavai szerint félreértették ukránul mondott kijelentéseit, amelyeket egy online rendezvényen tett. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok nem terroristák, nem harcolnak más országok területén. „Még (az elmúlt) nyolc év véres tragédiája után sem az a hozzáállásunk az oroszokkal szemben, hogy embereket kell gyilkolnunk, erre nem állunk készen, ellentétben az oroszokkal” – fogalmazott Zelenszkij.
Hozzátette, hogy az oroszok a maguk javára használták fel és „újrafordították” az általa mondottak először nyilvánosságra került fordítását. Zelenszkij szerint a nukleáris fegyverek esetleges használatáról szóló kommunikáció az orosz társadalomnak szól, de így is rendkívül veszélyes. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Zelenszkij által tett kijelentésekről szóló első beszámolók után elítélte az ukrán elnöknek tulajdonított szavakat, mondván: Zelenszkij gyakorlatilag egy új világháború kirobbantására tett felhívást.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által nemrégiben elrendelt mozgósításról szólva Zelenszkij a pénteki BBC-interjúban úgy fogalmazott: „e behívott gyerekeknél sem gépfegyver, sem testvédő (katonai) ruházat nincs, csak ágyútölteléknek vetik oda őket, az életükért kell harcolniuk, ha nem akarnak kebabbá válni.” Hozzátette, hogy Putyin nem nukleáris csapástól fél, hanem saját népétől, mivel csak a nép tudja megfosztani őt hatalmától és átruházni e hatalmat másra.

Az 1962-es kubai rakétaválság óta még soha nem leselkedett akkora nukleáris fenyegetés a világra, mint most Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetődzése miatt – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy New York-i kampányrendezvényen csütörtökön.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!