2010. december 09., 15:432010. december 09., 15:43
Amióta kedden svéd letartóztatási parancs alapján őrizetbe vették Londonban a WikiLeaks-alapító Julian Assange-t, kibertámadás érte a svéd ügyészi hivatal és a kormány weboldalát, s egy Anonymous (Névtelenek) nevű „kalózcsoport” pedig összehangolt támadást indított több internetes cég ellen, amelyek letiltották pénzügyi szolgáltatásaikról a WikiLeaks-et, hogy megakadályozzák adománygyűjtését.
Ez utóbbi csoport Coldbloodként (Hidegvérű) bemutatkozó szóvivője csütörtökön a brit BBC Radio 4 adásában az Amazon, a MasterCard, a Visa és a PayPal cégeket említette az eddigi legfontosabb célpontok között.
„A hadjáratnak azonban, amennyire én látom, nincs még vége, jelenleg is nagy erőkkel zajlik” - mondta a fiatalember, azt állítva, hogy egyre többen csatlakoznak akciójukhoz, önkéntesen letöltve számítógépeikre azt az úgynevezett botnet eszközt, amely lehetővé teszi gépeiknek a támadásokhoz való közvetett felhasználását. Az angol kiejtéssel beszélő férfi magáról annyit árult el, hogy 22 éves és programozó szakember.
„Ahogy én látom, ebből háború lesz, de nem az eddig ismert hagyományos fajta. Ez egy informatikai háború, amelyben megpróbáljuk megvédeni az Internet eddigi szabadságát és hozzáférhetőségét mindenki számára...” - tette hozzá Coldblood.
A Londonban őrizetbe vett Julian Assange hívei azt állítják, hogy a WikiLeaks-alapító ellen felhozott, nemi erőszakról és zaklatásról szóló vádak mögött valójában politikai érdekek állnak.
Az Anonymous szóvivője ugyanakkor úgy vélte, Assange-on kívül nagyon nehéz lesz bárki másnak a nyomára bukkanni a WikiLeakstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok