2010. november 28., 10:502010. november 28., 10:50
Harold Koh, az amerikai külügyminisztérium jogi képviselője a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nak küldött levelében - amelyet szombaton tett közzé a külügyminisztérium - szorgalmazza, hogy a portál ne hozza nyilvánosságra az iratokat, szolgáltassa vissza őket, és törölje adatbázisából.
Assange és jogi képviselője pénteken az Egyesült Államok brit nagykövetének levelet küldött, amelyben felveti az iratokban szereplő személyek biztonságának a kérdését, és információkat kér róluk. Koh erre a levélre válaszolva leszögezte, hogy noha Assange azt állítja, oltalmazni kívánja az érintettek életét, pont az ellenkezőjét teszi. Leszögezi, hogy a külügyminisztérium nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni vele.
Koh felhívja a figyelmet arra, hogy bárhogyan jutott is hozzá az iratokhoz a Wikileaks, az az amerikai törvények megsértésével történt, és amíg a portál birtokolja ezeket a dokumentumokat, folytatódik a jogsértés.
A WikiLeaks beharangozta, hogy várhatóan vasárnap hozza nyilvánosságra a titkosnak nevezett amerikai külügyminisztériumi iratokat, köztük olyanokat, amelyek Európával kapcsolatosak, továbbá olyanokat is, amelyek Ázsiára és más földrészekre vonatkoznak. Koh szerint az amerikai kormány tudomást szerzett róla, hogy a Wikileaks a The New York Times-nak, továbbá a brit The Guardiannek és a német Der Spiegelnek már előzőleg elküldte az iratokat.
A netzpolitik.org honlapon szombat este megjelent információk szerint a WikiLeaks mintegy 250 ezer amerikai diplomáciai dokumentumot hoz nyilvánosságra. A dokumentumok túlnyomó többségét szerte a világból az amerikai külképviseletek küldték a washingtoni külügyminisztériumnak. A honlap az információkat állítólag a Der Spiegel német hetilap internetes oldalán megjelent cikkből szerezte, amely rövid ideig olvasható volt a hetilap internetes kiadásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok