
Fotó: US Army/Facebook
Az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn, reagálva az amerikai katonák halálával járó dróntámadásra, amelyet a feltételezések szerint egy Irán támogatását élvező iraki radikális fegyveres csoport követett el.
2024. január 30., 07:582024. január 30., 07:58
John Kirby az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy terveznek-e Irán területén katonai válaszcsapást, úgy fogalmazott, hogy „nem keressük a háborút Iránnal és nem keresünk katonai jellegű konfliktust a rezsimmel”. Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de tisztában van azzal, hogy a hétvégi támadás a helyzetet elmérgesítő hatással járt, ami választ kíván.
Az illetékes ugyanakkor kijelentette, nem kívánja megelőzni az elnök erről szóló döntését.
– jelentette ki a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője.
A Fehér Ház hétfőn azt közölte, hogy a jordániai-szíriai határvidéken amerikai katonai bázist ért dróntámadás következményeiről Joe Biden elnök hétfőn hivatalában tárgyalt
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Liz Sherwood Randall belbiztonsági tanácsadóval, valamint Avril Haines-szel, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatójával.
A három amerikai katona halálával és több mint 40 sebesülttel járó hétvégi támadás nyomán hétfőn éles hangon sürgetett határozott válaszokat Michael Waltz, a képviselőház külügyi és védelmi bizottságának republikánus tagja, aki úgy fogalmazott, hogy az „amerikai katonák vére az adminisztráció kezén szárad”.
A politikus azt állította, hogy
és úgy vélte, hogy az adminisztráció az eszkalációtól való félelmében gyakorlatilag maga idézi elő a közel-keleti helyzet eszkalálódását.
Lloyd Austin védelmi miniszter felháborodását és fájdalmát hangoztatta adróntámadás miattdróntámadás miatt.
Lloyd Austin – kórházi kezelése utáni első munkanapján – Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy
A NATO főtitkára a Pentagonban tartott találkozón részvétét nyilvánította az amerikai katonák halála és sebesülései miatt, valamint hozzátette, az eset rámutat a kockázatra, amelyeket a katonák vállalnak, amikor olyan küldetésekben vállalnak szerepet, melyekben „a szabadságot és azokat az értékeket védelmezik, amelyekben hiszünk”.
Amerikai illetékesek hétfőn több amerikai médiumot arról tájékoztattak, hogy
A közlés szerint a Tower 22 nevű helyőrség légvédelme azért nem lépett működésbe, mert az ellenséges eszköz szinte egyszerre jelent meg egy saját drónnal, ami „zavart” okozott a személyzet körében.
Szintén a sajtóban közölt, katonai illetékesektől származó tájékoztatás szerint a támadó eszközt Irakból indították útnak Irán által támogatott síita fegyveresek.
A Tower 22 helyőrség ellen végrehajtott támadásban a három amerikai halálos áldozat mellett több mint 40 katona szenvedett sebesüléseket, akik közül 9-et légi úton a németországi Landstuhl katonai kórházába szállítottak át, mindegyiküket stabil állapotban.
Az incidens az első olyan támadás volt tavaly október közepe, az Izrael és Hamász közötti háború kirobbanása óta a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen, amelyben katonák életüket veszítettek. Az elmúlt több mint 3 hónapban már 160 drón- és rakétatámadást intéztek elsősorban az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai egységek ellen iszlamista milíciák, amelyek eddig csak könnyű sebesüléseket okoztak.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!