Fotó: US Army/Facebook
Az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn, reagálva az amerikai katonák halálával járó dróntámadásra, amelyet a feltételezések szerint egy Irán támogatását élvező iraki radikális fegyveres csoport követett el.
2024. január 30., 07:582024. január 30., 07:58
John Kirby az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy terveznek-e Irán területén katonai válaszcsapást, úgy fogalmazott, hogy „nem keressük a háborút Iránnal és nem keresünk katonai jellegű konfliktust a rezsimmel”. Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de tisztában van azzal, hogy a hétvégi támadás a helyzetet elmérgesítő hatással járt, ami választ kíván.
Az illetékes ugyanakkor kijelentette, nem kívánja megelőzni az elnök erről szóló döntését.
– jelentette ki a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője.
A Fehér Ház hétfőn azt közölte, hogy a jordániai-szíriai határvidéken amerikai katonai bázist ért dróntámadás következményeiről Joe Biden elnök hétfőn hivatalában tárgyalt
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Liz Sherwood Randall belbiztonsági tanácsadóval, valamint Avril Haines-szel, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatójával.
A három amerikai katona halálával és több mint 40 sebesülttel járó hétvégi támadás nyomán hétfőn éles hangon sürgetett határozott válaszokat Michael Waltz, a képviselőház külügyi és védelmi bizottságának republikánus tagja, aki úgy fogalmazott, hogy az „amerikai katonák vére az adminisztráció kezén szárad”.
A politikus azt állította, hogy
és úgy vélte, hogy az adminisztráció az eszkalációtól való félelmében gyakorlatilag maga idézi elő a közel-keleti helyzet eszkalálódását.
Lloyd Austin védelmi miniszter felháborodását és fájdalmát hangoztatta adróntámadás miattdróntámadás miatt.
Lloyd Austin – kórházi kezelése utáni első munkanapján – Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy
A NATO főtitkára a Pentagonban tartott találkozón részvétét nyilvánította az amerikai katonák halála és sebesülései miatt, valamint hozzátette, az eset rámutat a kockázatra, amelyeket a katonák vállalnak, amikor olyan küldetésekben vállalnak szerepet, melyekben „a szabadságot és azokat az értékeket védelmezik, amelyekben hiszünk”.
Amerikai illetékesek hétfőn több amerikai médiumot arról tájékoztattak, hogy
A közlés szerint a Tower 22 nevű helyőrség légvédelme azért nem lépett működésbe, mert az ellenséges eszköz szinte egyszerre jelent meg egy saját drónnal, ami „zavart” okozott a személyzet körében.
Szintén a sajtóban közölt, katonai illetékesektől származó tájékoztatás szerint a támadó eszközt Irakból indították útnak Irán által támogatott síita fegyveresek.
A Tower 22 helyőrség ellen végrehajtott támadásban a három amerikai halálos áldozat mellett több mint 40 katona szenvedett sebesüléseket, akik közül 9-et légi úton a németországi Landstuhl katonai kórházába szállítottak át, mindegyiküket stabil állapotban.
Az incidens az első olyan támadás volt tavaly október közepe, az Izrael és Hamász közötti háború kirobbanása óta a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen, amelyben katonák életüket veszítettek. Az elmúlt több mint 3 hónapban már 160 drón- és rakétatámadást intéztek elsősorban az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai egységek ellen iszlamista milíciák, amelyek eddig csak könnyű sebesüléseket okoztak.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!