Fotó: US Army/Facebook
Az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn, reagálva az amerikai katonák halálával járó dróntámadásra, amelyet a feltételezések szerint egy Irán támogatását élvező iraki radikális fegyveres csoport követett el.
2024. január 30., 07:582024. január 30., 07:58
John Kirby az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy terveznek-e Irán területén katonai válaszcsapást, úgy fogalmazott, hogy „nem keressük a háborút Iránnal és nem keresünk katonai jellegű konfliktust a rezsimmel”. Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de tisztában van azzal, hogy a hétvégi támadás a helyzetet elmérgesítő hatással járt, ami választ kíván.
Az illetékes ugyanakkor kijelentette, nem kívánja megelőzni az elnök erről szóló döntését.
– jelentette ki a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője.
A Fehér Ház hétfőn azt közölte, hogy a jordániai-szíriai határvidéken amerikai katonai bázist ért dróntámadás következményeiről Joe Biden elnök hétfőn hivatalában tárgyalt
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Liz Sherwood Randall belbiztonsági tanácsadóval, valamint Avril Haines-szel, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatójával.
A három amerikai katona halálával és több mint 40 sebesülttel járó hétvégi támadás nyomán hétfőn éles hangon sürgetett határozott válaszokat Michael Waltz, a képviselőház külügyi és védelmi bizottságának republikánus tagja, aki úgy fogalmazott, hogy az „amerikai katonák vére az adminisztráció kezén szárad”.
A politikus azt állította, hogy
és úgy vélte, hogy az adminisztráció az eszkalációtól való félelmében gyakorlatilag maga idézi elő a közel-keleti helyzet eszkalálódását.
Lloyd Austin védelmi miniszter felháborodását és fájdalmát hangoztatta adróntámadás miattdróntámadás miatt.
Lloyd Austin – kórházi kezelése utáni első munkanapján – Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy
A NATO főtitkára a Pentagonban tartott találkozón részvétét nyilvánította az amerikai katonák halála és sebesülései miatt, valamint hozzátette, az eset rámutat a kockázatra, amelyeket a katonák vállalnak, amikor olyan küldetésekben vállalnak szerepet, melyekben „a szabadságot és azokat az értékeket védelmezik, amelyekben hiszünk”.
Amerikai illetékesek hétfőn több amerikai médiumot arról tájékoztattak, hogy
A közlés szerint a Tower 22 nevű helyőrség légvédelme azért nem lépett működésbe, mert az ellenséges eszköz szinte egyszerre jelent meg egy saját drónnal, ami „zavart” okozott a személyzet körében.
Szintén a sajtóban közölt, katonai illetékesektől származó tájékoztatás szerint a támadó eszközt Irakból indították útnak Irán által támogatott síita fegyveresek.
A Tower 22 helyőrség ellen végrehajtott támadásban a három amerikai halálos áldozat mellett több mint 40 katona szenvedett sebesüléseket, akik közül 9-et légi úton a németországi Landstuhl katonai kórházába szállítottak át, mindegyiküket stabil állapotban.
Az incidens az első olyan támadás volt tavaly október közepe, az Izrael és Hamász közötti háború kirobbanása óta a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen, amelyben katonák életüket veszítettek. Az elmúlt több mint 3 hónapban már 160 drón- és rakétatámadást intéztek elsősorban az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai egységek ellen iszlamista milíciák, amelyek eddig csak könnyű sebesüléseket okoztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!