
Fotó: US Army/Facebook
Az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn, reagálva az amerikai katonák halálával járó dróntámadásra, amelyet a feltételezések szerint egy Irán támogatását élvező iraki radikális fegyveres csoport követett el.
2024. január 30., 07:582024. január 30., 07:58
John Kirby az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy terveznek-e Irán területén katonai válaszcsapást, úgy fogalmazott, hogy „nem keressük a háborút Iránnal és nem keresünk katonai jellegű konfliktust a rezsimmel”. Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de tisztában van azzal, hogy a hétvégi támadás a helyzetet elmérgesítő hatással járt, ami választ kíván.
Az illetékes ugyanakkor kijelentette, nem kívánja megelőzni az elnök erről szóló döntését.
– jelentette ki a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője.
A Fehér Ház hétfőn azt közölte, hogy a jordániai-szíriai határvidéken amerikai katonai bázist ért dróntámadás következményeiről Joe Biden elnök hétfőn hivatalában tárgyalt
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Liz Sherwood Randall belbiztonsági tanácsadóval, valamint Avril Haines-szel, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatójával.
A három amerikai katona halálával és több mint 40 sebesülttel járó hétvégi támadás nyomán hétfőn éles hangon sürgetett határozott válaszokat Michael Waltz, a képviselőház külügyi és védelmi bizottságának republikánus tagja, aki úgy fogalmazott, hogy az „amerikai katonák vére az adminisztráció kezén szárad”.
A politikus azt állította, hogy
és úgy vélte, hogy az adminisztráció az eszkalációtól való félelmében gyakorlatilag maga idézi elő a közel-keleti helyzet eszkalálódását.
Lloyd Austin védelmi miniszter felháborodását és fájdalmát hangoztatta adróntámadás miattdróntámadás miatt.
Lloyd Austin – kórházi kezelése utáni első munkanapján – Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy
A NATO főtitkára a Pentagonban tartott találkozón részvétét nyilvánította az amerikai katonák halála és sebesülései miatt, valamint hozzátette, az eset rámutat a kockázatra, amelyeket a katonák vállalnak, amikor olyan küldetésekben vállalnak szerepet, melyekben „a szabadságot és azokat az értékeket védelmezik, amelyekben hiszünk”.
Amerikai illetékesek hétfőn több amerikai médiumot arról tájékoztattak, hogy
A közlés szerint a Tower 22 nevű helyőrség légvédelme azért nem lépett működésbe, mert az ellenséges eszköz szinte egyszerre jelent meg egy saját drónnal, ami „zavart” okozott a személyzet körében.
Szintén a sajtóban közölt, katonai illetékesektől származó tájékoztatás szerint a támadó eszközt Irakból indították útnak Irán által támogatott síita fegyveresek.
A Tower 22 helyőrség ellen végrehajtott támadásban a három amerikai halálos áldozat mellett több mint 40 katona szenvedett sebesüléseket, akik közül 9-et légi úton a németországi Landstuhl katonai kórházába szállítottak át, mindegyiküket stabil állapotban.
Az incidens az első olyan támadás volt tavaly október közepe, az Izrael és Hamász közötti háború kirobbanása óta a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen, amelyben katonák életüket veszítettek. Az elmúlt több mint 3 hónapban már 160 drón- és rakétatámadást intéztek elsősorban az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai egységek ellen iszlamista milíciák, amelyek eddig csak könnyű sebesüléseket okoztak.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
szóljon hozzá!