
Értékesítés. Washington már el is adta az első adagnyi venezuelai kőolajat egy amerikai tisztségviselő szerint
Fotó: Freepik.com
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
2026. január 15., 11:302026. január 15., 11:30
2026. január 15., 11:392026. január 15., 11:39
A következő napokban és hetekben további olajeladásokra lehet számítani – tette hozzá a washingtoni tisztségviselő a CNN szerint.
Az Egyesült Államok által Venezuela ellen indított támadás és Nicolás Maduro elnök elfogása óta Donald Trump elnök egyértelművé tette, hogy ki akarja aknázni az ország hatalmas olajkészleteit.
Az adminisztráció terveit, hogy tőkét kovácsoljon Venezuela olajából, az amerikai energiaipari vezetők pénteken szkepticizmussal fogadták a Fehér Házban.
„Ez befektetésre alkalmatlan” – mondta Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója a tisztségviselőknek, amikor a venezuelai üzleti tevékenységek előtt álló akadályokról beszéltek.
„Számos jogi és kereskedelmi keretrendszert kellene létrehozni ahhoz, hogy egyáltalán megértsük, milyen hozamot kapnánk a befektetésből.”
Több más vezető is vonakodást fejezett ki az üzleti tevékenység folytatásától a háborús helyzetben lévő latin-amerikai országban.
A hosszú pénteki fehér házi találkozó után Trump és legfőbb tanácsadói úgy távoztak, hogy
Az első olajeladás részletei szerdán még nem voltak tisztázottak, de Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője egy nyilatkozatában elmondta, hogy „Trump elnök csapata elősegíti a pozitív, folyamatos tárgyalásokat azokkal az olajcégekkel, amelyek készek és hajlandók példátlan beruházásokat végrehajtani Venezuela olajipari infrastruktúrájának helyreállítására”.
Szerdán a Reuters arról számolt be, hogy a venezuelai nyersolajat kedvezményes áron kínálják a kereskedőknek más országok, például Kanada olajához képest.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában újságíróknak namíbiai hivatali partnerével közösen megtartott sajtótájékoztatóján arról beszélt:
„Mindenki számára világos, hogy ez a nemzetközi jog durva megsértése” – hangoztatta a miniszter a dél-amerikai országban végrehajtott amerikai beavatkozásról.
Meglátása szerint ezt a véleményt a világ országainak túlnyomó többsége osztja, és az amerikai fellépés miatt a globalizáció ment „a macska farka alá”.
Leszögezte, hogy Moszkva elkötelezett a Caracasszal megkötött megállapodások mellett.
Mint fogalmazott,
Felhívta a figyelmet arra, hogy Venezuela kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal, ha:
„ez a párbeszéd olyan formában és tartalommal valósul meg, amely az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az egyoldalú diktátumok, illetve a politikai, és még inkább az erőszakos módszerek elutasításának elvein alapul”.
Úgy vélekedett, hogy
„Amikor az Egyesült Államok a kizárólagosság alapján kezd el cselekedni, semmibe véve mindazokat a normákat, amelyeket maguk az amerikaiak mozdítottak elő, azt a modellt propagálva, amelyet globalizációnak neveztek, és amikor maguk is (…) feladták minden elvüket, természetesen ez arra enged következtetni, hogy amerikai kollégáink megbízhatatlannak tűnnek, amikor ilyen módon cselekszenek” – mondta arra reagálva, hogy Washington kilátásba helyezte: 25 százalékos vámot vet ki Irán minden partnerére.
Leszögezte, hogy egyetlen külső fél nem változtathatja meg Oroszország és Irán kapcsolatainak jellegét, amely „a két állam, a két nép érdekeit szolgálja”.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
szóljon hozzá!