Washington demokratikus kötelezettségeire emlékezteti Romániát és Magyarországot

Az európai és eurázsiai ügyekben illetékes államtitkár-helyettes az Európai Politikai Elemzőközpontban (CEPA) az Egyesült Államok - Közép-Európa stratégiai fórum 2012 címmel megrendezett konferencián kijelentette: „Ami Romániát illeti, kifejeztük aggodalmunkat a demokratikus intézmények és a bírói testület függetlensége ellen irányuló fenyegetésekkel kapcsolatban. Különösen aggasztott bennünket az elnök felelősségre vonásáról tartott népszavazás, mert úgy tűnt, hogy a kormány az eljárás során megváltoztatja a szabályokat, valamint hiteles, választási csalásra utaló állítások és kísérletek történtek az alkotmánybíróság kényszerítésére” - szögezte le a diplomata.

„Örömmel nyugtáztuk, hogy a kormány tartotta magát a bíróság döntésének tiszteletben tartására vonatkozó elkötelezettségéhez. Bízunk abban, hogy Románia a demokratikus intézmények szilárdságának és függetlenségének megőrzése iránti elkötelezettségét megújítva lábal ki ebből a válságból” - mondta Philip Gordon.

„Ami Magyarországot illeti, élénk vitát folytatunk azokról a nyugtalanító erőfeszítésekről, amelyek a kormányzaton belül az intézményi fékek és ellensúlyok gyengítésére irányulnak, a vallások elismeréséhez szükséges nehézkes és átpolitizált regisztrációs eljárásról, az igazságszolgáltatás sértetlensége és függetlensége megőrzésének fontosságáról, valamint a szabad sajtóról”.

„Arra ösztönözzük Magyarországot, hogy folytassa a konzultációkat ezekben a kérdésekben az Európa Tanács Velencei Bizottságával. Ez a folyamat már eddig is pozitív változásokhoz vezetett. Ugyancsak sürgetjük, hogy a magyar kormány ezekben a kérdésekben folytasson párbeszédet a civil társadalommal, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy erős demokrácia az átlátható és átfogó politikai eljárás függvénye” - fogalmazott a vezető amerikai diplomata.

A diplomata azután tért ki néhány mondatban Magyarországra és Romániára, hogy hosszan méltatta a közép-európai országoknak a nemzetközi biztonsági kihívások kezelésében és a demokrácia előmozdításában vállalt szerepét, valamint részletezte, hogy mivel járult hozzá az Egyesült Államok a térségben a demokrácia, a biztonság és a piacgazdaság megszilárdulásához.

Rámutatott: azok, akik Kelet-Európában úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok már nem összpontosít erre a régióra, figyelmen kívül hagynak egy alapvető pontot. Azt, hogy az az egyedülálló kapcsolatrendszer, amely közvetlenül a hidegháború után alakult ki, egy 21. századi partnerséggé fejlődött. Ez nemcsak a közös értékeken és érdekeken alapul, „hanem azon a közös felelősségen is, amellyel most szövetségesként együtt kell szembenéznünk”.

„Noha a pénzügyi és a stratégiai realitások arra kényszerítik az Egyesült Államokat, hogy megváltoztassuk erőink globális elhelyezkedését, elkötelezettségünk az európai biztonság és stabilitás iránt sziklaszilárd marad” - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, rámutatva, hogy Washington rendíthetetlenül kitart az észak-atlanti szerződés 5. cikke, valamint amellett, hogy a haderőcsökkentés ellenére fenntartsa Európában erőteljes katonai jelenlétét.

Gordon Magyarországot az 1956-os forradalommal és azzal kapcsolatban említette méltatóan, hogy tavaly Líbiában a magyar kormány volt az Egyesült Államok „védelmező ereje”. Nagy elismeréssel szólt a közép-európai országok afganisztáni és koszovói szerepvállalásáról is.

A vezető amerikai diplomata a fórumon a Szabad Európa és a Szabadság Rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „nem elégítették ki” azok a válaszok, amelyeket Budapesttől és Bakutól az örmény katonatársát nyolc évvel ezelőtt Budapesten meggyilkoló azeri tiszttel kapcsolatban kapott. A külügyi helyettes államtitkár azt mondta: továbbra is „döbbenetét és csalódottságát” fejezi ki amiatt a döntés miatt, hogy Magyarország átadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot. Az üzenet Baku számára is változatlan: Washingtont „megdöbbenti”, hogy egy gyilkosságért elítélt személyt ekképp dicsőítsenek. Gordon megfogalmazása szerint az eset „igazi provokáció a térségben”.