Ursula von der Leyen
Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
2022. december 14., 16:262022. december 14., 16:26
2022. december 14., 16:322022. december 14., 16:32
Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta: az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését. „Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extra profitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartásokat támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk, és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el” – taglalta.
Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilis energia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben.
„Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket” – tette hozzá.
„Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz” – emelte ki. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, hogy az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be.
Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU-amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöld átmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta: Európában súlyos energiaválság van, az energetikai szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Mint mondta, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest és 14 tagországban az ipari termelés. „A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt, továbbá az energiaválság miatt a gázár hatszorosa lett hosszú távú átlagárnak” – hívta fel a figyelmet.
„Az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét , az európai emberek szegényebbek lettek és a nemzetgazdaságok pedig lassan térdre kényszerülnek. Itt az idő, hogy eltöröljük a káros szankciókat” – mutatott rá Deutsch.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!