
Ursula von der Leyen
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az új magyar törvény egyértelműen szembemegy azokkal az értékekkel, amelyeket az európai uniós szerződések is világosan magukba foglalnak: a méltósággal, a megkülönböztetésmentességgel, az emberi jogokkal, a kisebbségek védelmével – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, a szexuális nevelésről szóló magyar jogszabályra utalva.
2021. június 25., 16:302021. június 25., 16:30
2021. június 25., 17:062021. június 25., 17:06
Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján a sok vitát kiváltó törvénnyel kapcsolatos csütörtök esti vitáról Ursula von der Leyen elmondta: a tagállami vezetők „szükséges és tárgyilagos megbeszélést folytattak, amely ugyanakkor nagyon érzelemdús és személyes is volt”.
– hangsúlyozta.
Mint mondta, az EU végrehajtó szervének vezetőjeként már a múlt héten kifejezte aggodalmát a magyar törvény miatt, és ezekkel az aggályokkal „a legtöbb tagállami vezető egyetértett”. Hozzátette:
„Az EU az értékek uniója is, a másokkal szembeni tolerancia az egyik alapvetése. Megvédjük polgárainkat abban, hogy azt szeressék, akit akarnak” – fogalmazott a brüsszeli bizottság német elnöke.
Charles Michel szerint nehéz, bizonyos fokig nyers vita folyt az új, sok vitát kiváltó magyar szabályozás okán az LMBTI-közösségekről az uniós tagállamok vezetőinek találkozóján, a vita ugyanakkor szerinte szükséges volt, lehetővé tette, hogy megismerhető legyen a magyar álláspont is. Az Európai Tanács elnöke pénteken, a kétnapos csúcsértekezletet követően közölte, a magyar szabályozás megkövetelte, hogy a tanácskozás napirendjére kerüljön az LMBTI-közösségek és jogaik kérdése. „Intimitása miatt a vita érzelmekben gazdag megbeszéléssé vált arról, mit gondolunk egymásról, az alapvető szabadságjogok fogalmáról és arról, hogy miként viszonyulunk egymáshoz” – fogalmazott. Elmondta továbbá: lehetősége nyílt felhívni a vezetők figyelmét az európaiság alapját jelentő jogállamiság elvének fontosságára. Reményét fejezte ki, hogy az Európa jövőjéről kezdődött konferenciasorozat hozzájárul majd az európai projektet összetartó európai jog, az alapvető szabadságok és értékek erősödéséhez.
„A homofób magyar törvénnyel szembeni kiállás az egyéni szabadság és az emberi méltóság megvédését jelenti” – közölte Macron. Szerinte az értékek érvényesítése és megőrzése egzisztenciális kérdés az európaiak számára, a kialakult vita a civilizációval és a kultúrával kapcsolatos összecsapást jelentett. Azt is mondta: nem támogatja az uniós szerződés vonatkozó cikkének alkalmazását Magyarország kizárására az Európai Unióból, ehelyett hatékony eljárásokra van szükség az uniós értékek betartatására. Közölte továbbá, támogatja az Európai Bizottság vizsgálatát, hogy a magyar szabályozás megfelel-e az uniós jognak. Kijelentette: ellenzi az uniós gazdasági források kifizetésének összekapcsolását az értékek tiszteletben tartásával, véleménye szerint ugyanis Magyarország néhány év múlva nettó befizető országgá válhat, és aztán azt mondhatja, hogy „ne zavarják az értékek körüli kérdésekkel”. „Nem elsősorban Orbán Viktorral kell foglalkozni, hanem azzal a problémával, hogy egyes országokban elmozdulás történt a liberális értékektől” – tette hozzá a francia elnök.
Angela Merkel német kancellár az uniós csúcsot követően azt mondta, nem emlékszik olyanra, hogy az uniós vezetők valaha is olyan keményen tárgyaltak volna Magyarországról, mint ahogyan azt a csütörtök esti ülésen tették. „Nyílt és őszinte, de ellentétekkel terhes megbeszélés zajlott, a vita azonban nem ért még véget” – fogalmazott. Hozzátette, az uniós vezetők csúcstalálkozója során ismét világossá vált, hogy az EU nemcsak belső piac, hanem közös értékek alapján létrejött értékunió. „Komoly probléma, hogy rendkívül eltérő elképzelések vannak Európáról és jövőjéről, ami indokolja, hogy a vitát folytatni kell” – tette hozzá Angela Merkel.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök védelmébe vette a magyar szabályozást. Lengyel újságíróknak azt mondta, a családokat, a gyermekeket védeni kell. A nemzetközi jogra is hivatkozva hangsúlyozta: a szülőknek joguk van ahhoz, hogy meghatározzák, miként neveljék gyermekeiket. „Legmélyebb meggyőződésem szerint helyes, hogy a szülők dönthessenek arról, ki és milyen alapon folytathat művelődési, illetve indoktrinációs tevékenységet az iskolák épületeiben” – jelentette ki.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!