
Az Unió azt várja Törökországtól, hogy fogadjon vissza minden, nem Szíriából származó menekültet és tegyen meg mindent, hogy partjairól ne induljanak útnak szír menekültek a tagországok felé – mondta Mark Rutte holland kormányfő Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója előtt hétfőn.
2016. március 07., 20:112016. március 07., 20:11
2016. március 07., 20:382016. március 07., 20:38
Nagyon fontos, hogy Törökország készen álljon a nem szíriai mnekültek visszafogadására – jelentett ki a holland miniszterelnök. A török partokat elhagyó szíriai menekültek számát nullára kell csökkenteni. „Meglátjuk, milyen intézkedéseket lehet tenni ennek érdekében” – tette hozzá az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke. Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális migráció korlátozása kizárólag Törökországgal együttműködve lehetséges.
Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök úgy vélekedett: együtt sikerül megoldani a migrációs válság támasztotta kihívásokat. A kormányfő közölte: Ankara többet tenne a migránsáradat megfékezésére, mint amennyiről eddig tárgyaltak, de cserébe többet is kér az Uniótól. Egy uniós diplomata szerint Ankara többet kér a szíriai menekültek török területen történő ellátásához megígért 3 milliárd eurónál, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások azonnali felgyorsítását, valamint a törökök uniós vízummentességének előre hozatalát, már idén tavaszi bevezetését kéri.
Az új török javaslatok miatt elhúzódó EU–török találkozót követően, délután kezdődött el az Európai Unió tagállamainak csúcstalálkozója. Az előzetesen kiszivárgott információk szerint ezen arra készültek, hogy lezártnak nyilvánítsák a nyugat-balkáni migrációs útvonalat. Angela Merkel ugyanakkor nem értett egyet ezzel a megoldással. A Bild című lap és a Dpa hírügynökség egybehangzó értesülése szerint a tervezett dokumentumban az állt, hogy az „illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva.”
A tagállami vezetőkből, a testület és az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács nem hivatalos ülésén elfogadásra előterjesztett nyilatkozat tervezetében a Bild szerint egyebek mellett az is szerepelt, hogy a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott 700 millió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát. A menekültstátusra nem jogosult migránsokat közvetlenül Görögországból kellene kitoloncolni az Unió területéről, a nemzetközi védelemre jogosult menedékérőket pedig Görögországból kellene elosztani a tagállamok között.
A Kathimerini című görög napilap a kormány által a menekülthullám kezelésére múlt héten felállított válságstábra hivatkozva egyébként hétfőn azt írta, hogy Görögország a héten 14 újabb befogadóközpontot nyit meg a menekültek és a migránsok számára. A létesítményekben összesen 17 400 embert tudnak majd elhelyezni. Közben a NATO bejelentette: kiszélesíti a görög és török partok közelében az embercsempész-hálózatok ellen indított tengeri műveletet, és fokozza együttműködését az Európai Unió határvédelmi ügynökségével (Frontex).
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!