Véres ostrom Pakisztánban

„A szentély alagsorában van, a vallási iskola déli részén. Négyszer is felszólították, hogy adja meg magát, de nem tette” – mondta egy biztonsági forrás.

A hadsereg tájékoztatása szerint 29 katona megsebesült a heves harcokban. További összesen félszáz iszlamistát elfogtak, vagy megadta magát. A foglyok között van meg nem erősített értesülés szerint a magukat a mecsetben elbarikádozó ellenállók vezérének a felesége és a lánya is. Az iszlamisták vezérének anyja – aki szintén a mecsetben volt az ostrom megindításakor – állítólag életét vesztette. A hadseregnek saját közlése szerint az épületegyüttes háromnegyedét sikerült ellenőrzés alá vonnia. Az iszlamisták – akik sok (egyes hírek szerint több száz) túszt, főleg nőket és gyerekeket tartottak fogva élő pajzsként – aláaknázták a mecset egy részét, s keményen ellenálltak. A túszejtők kézifegyverekkel, rakétavetőkkel és kézigránátokkal is föl voltak fegyverezve. A katonák teremről teremre haladva, igyekeztek megtisztítani az épületegyüttes 75 helyiségét, az alagsort és a tágas belső udvarokat. Néhány fegyveres a mecset minaretjeiről lőtt a behatolókra. A katonaság szóvivője közölte: körültekintően jártak el, ezért az ostromnak egyelőre nem volt civil áldozata.

Helyszíni beszámolók szerint a mecset környéke háborús övezetre emlékeztetett: homokzsákokból emelt barikádok mögött géppuskások pásztázták a terepet, páncélozott harcjárművek cirkáltak. A gépfegyverek kerepelése és a robbanások döreje szerte Iszlámábádban hallatszott. A mecsetnél magas fekete füstoszlop emelkedett az ég felé. A közelben többtucatnyi mentőautó parkolt, arra várva, hogy a harcok csitultával elláthassák a sebesülteket.

A pakisztáni hadsereg azután kezdte meg a tálib társadalmi rendhez hasonló berendezkedés létrehozására törekvő diákmozgalom bástyájának számító Vörös Mecset ostromát, hogy kudarcba fulladtak az iszlamisták és a kormány között egy álló héten át tartó tárgyalások. A Csaudri Sudzsaat Huszain volt kormányfő vezette tárgyalóküldöttség és az iszlamisták között 11 órán át tartó tárgyalások amiatt fulladtak kudarcba, mert a fegyveresek nem voltak hajlandóak elengedni a túszul ejtett nőket és gyermekeket.

A kormány felszólította Abdul Rasid Gázit és mintegy 50–60 fegyveres hívét, adják meg magukat, különben meghalnak. Gázi közölte, hogy inkább a mártírságot választja, és reményét fejezte ki, hogy a haláluk előreviszi az iszlám forradalom ügyét. „Nem őszinték (...), vérontást akarnak” – mondta a Geo televíziónak a molla azután, hogy megszakadtak a tárgyalások. Míg a kormány szerint a fegyveresek 200–500 diákot erőszakkal kényszerítettek arra, hogy a mecsetben maradjanak, Gázi szerint 2000 követője maradt vele, de nincsenek közöttük fegyveresek.

Hírösszefoglaló