A jelenlegi Európai Bizottság (EB) 2019-ben lejáró mandátuma alatt véget ér a romániai igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc eredményeinek nyomon követésére a 2007-es román és bolgár európai uniós csatlakozás alkalmából létrehozott együttműködési és megfigyelési mechanizmus – jelentette ki hétfő délután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke, miután Dacian Cioloş román miniszterelnökkel tárgyalt.
2016. február 15., 20:042016. február 15., 20:04
2016. február 15., 21:222016. február 15., 21:22
„A mechanizmus betöltötte a szerepét, most tovább kell lépnünk” – szögezte le az EB elnöke. Kijelentette: mindent megtesz az igazságügyi reform ellenőrzésének leállítása érdekében, mivel meggyőződése, hogy Románia valós előrelépést ért el ezen a téren. „Nagyon elégedett vagyok a jelenlegi román kormány működésével” – tette hozzá. Az EB elnöke azt is elmondta: Romániának fontos szava van a Moldovai Köztársaság kérdésében, mivel jelentős tapasztalattal rendelkezik az ottani helyzetet illetően.
Dacian Cioloş az együttműködési és megfigyelési mechanizmus kapcsán kifejtette: az elérte ugyan a célját, vagyis az érdemi és visszafordíthatatlan reformokat az igazságszolgáltatás terén, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell folytatni a korrupcióellenes harcot. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a megfigyelés leállításához nem kell megvárni a jelenlegi EB mandátumának utolsó évét.
Az ország schengeni csatlakozása kapcsán kifejtette: Románia teljesíti a csatlakozási feltételeket, így remélhetőleg az EB és Juncker támogatásával már idén kedvező döntések születhetnek a román csatlakozásról. A miniszterelnök a további témákról elmondta, a hétvégén esedékes EU-csúcs előkészítése mellett a megvalósítandó romániai reformokról, így többek között a közigazgatási reformról egyeztettek, mivel az igazságügyi reform konszolidálásához hatékony közigazgatásra van szükség.
A gazdaság kapcsán leszögezte: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy 3 százalék alatt tartsa a költségvetési deficitet, a cél pedig a beruházások bátorítása. Azt is elmondta, hogy a kormány máris készül a 2019 második felében esedékes uniós elnökségre. Moldova kapcsán rámutatott: az országnak meg kell valósítania a vállalt reformokat ahhoz, hogy további támogatáshoz jusson. A menekültválság kapcsán úgy fogalmazott: Románia a megoldás, és nem a probléma része akar lenni, a migránsáradatot pedig a külső határok őrzésének javításával kell ellenőrzés alatt tartani.
Egyébként hétfőn Klaus Johannis államfő is az Európai Unió egyik vezető tisztségviselőjével találkozott: az elnök este fogadta bukaresti hivatalában Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!