
Fotó: Pixabay
A Szentszék rendelkezésre áll a felek közötti párbeszéd elősegítésében – jelentette ki Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, aki Ferenc pápához hasonlóan a háború azonnali leállítását sürgette az olasz sajtónak adott interjújában hétfőn.
2022. február 28., 11:572022. február 28., 11:57
2022. február 28., 11:582022. február 28., 11:58
A vatikáni miniszterelnökként ismert Pietro Parolin kifejtette: el kell kerülni a helyzet fokozódását, „meg kell állítani a háborút, és tárgyalni kell”.
Ez – tette hozzá – teljesen ellentétes a Ferenc pápa hirdette testvériség kultúrájával, amely az egyetlen járható út igazságos, szolidáris és békés világ megépítéséhez.
A bíboros a Corriere della Sera, a La Repubblica és más olasz lapoknak adott közös interjúban azon meggyőződésének adott hangot, hogy „mindig és még most is adott a tér a tárgyaláshoz. Soha nem késő”.
Hangoztatta, hogy a Szentszék, amely az utóbbi években „folyamatosan, diszkréten és nagy figyelemmel kísérte az Ukrajnában zajló történéseket, és felajánlotta, hogy rendelkezésre áll az Oroszországgal folytatott párbeszéd elősegítésében, mindig készen áll arra, hogy a feleket segítse, hogy ismét erre az útra térjenek vissza”.
– fogalmazott a szentszéki államtitkár. Parolin bíboros kifejtette, hogy a harcok leállítását és a tárgyalóasztalhoz történő visszatérést sürgette Ferenc pápa is, amikor február 25-én ellátogatott Oroszország Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségére.

Ferenc pápa elítélte vasárnap az ukrajnai háborút, fegyvernyugvást sürgetett, humanitárius folyosók létesítését kérte és segítséget a menekültek számára – jelentették hírügynökségek.
Úgy fogalmazott: az egyházi vezetők bizonyítják, hogy készek „félretenni a kölcsönös sebek emlékét, és közösen dolgozni a békén”. Hozzátette, hogy az ortodox egyházak „döntő szerepet” tölthetnek be.
A szentszéki államtitkárságot 2013 óta vezető, 67 éves bíboros úgy vélte,
XII. Piusz pápa 1939. augusztus 24-én mondott szavait idézte, melyben az akkori egyházfő a második világháború előtt tárgyalásra szólított fel.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!