Egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek azoknak a döntéseknek az értelmében, amelyeket az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) keleti szárnyának megerősítésére hoztak a varsói csúcson – jelentette be vasárnap Andrzej Duda lengyel és Klaus Johannis román elnök.
2016. július 10., 17:462016. július 10., 17:46
2016. július 10., 19:582016. július 10., 19:58
A két államfő közös sajtóértekezletet tartott Varsóban, miután kétoldalú találkozásukon értékelték a varsói NATO-csúcstalálkozó eredményeit, többek között azt, hogy négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy romániai és bulgáriai nemzetközi összetételű NATO-dandárt is. Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter már szombaton bejelentette: a lengyel vadászgépek a nyári hónapoktól részt vesznek a NATO bulgáriai és romániai rotációs légtérellenőrző missziójában, a varsói csúcson kölcsönös lengyel–román katonai jelenlétről született keretmegállapodás.
Az MTI tudósítása szerint Andrzej Duda a sajtótájékoztatón úgy értékelte: a varsói csúcsértekezlet rendkívül fontos, egyesek szerint egyenesen „áttörés jellegű\" döntéseket hozott, mindenekelőtt a keleti szárny megerősítését illetően. Elmondta: a döntések összhangban vannak azzal a nyilatkozattal, melyet tavaly novemberben Bukarestben a kilenc kelet-közép-európai államfő részvételével megtartott regionális találkozón elfogadtak. A lengyel elnök kilátásba helyezte: a „bukaresti formátumban\" továbbá is egyeztetnek, idén ősszel a külügyminiszteri szintű találkozón egy újabb államfői regionális csúcsot készítenek elő. Johannis a Fekete-tenger térsége haditengerészeti védelmének megerősítését érintő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Varsóban ezt a témát csak elvi szinten tárgyalták, az itt hozott döntés szerint a nemzetvédelmi miniszterek egy, konkrét megoldásokat tartalmazó koncepciót dolgoznak majd ki.
A szombat este befejezett varsói csúcstalálkozó egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a katonai szövetség jóváhagyta: az Oroszország jelentette fenyegetésre válaszolva egy-egy zászlóaljat telepítenek Lengyelországba és a három balti államba. A Lengyelországba telepítendő zászlóaljat az Egyesült Államok vezeti, amelyen kívül egy századot küld ide Nagy-Britannia, egyet pedig Románia. (Egy század nagyjából 150-200 főből áll, maguk a zászlóaljak pedig körülbelül 1000 fősek lesznek.)
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nagyon fontos lépésnek minősítette az összességében mintegy 4 ezer fős zászlóaljak létesítését, ugyanakkor megjegyezte: ez csak egy része a katonai szövetség védelmi erőfeszítéseinek. Stoltenberg elmondta továbbá: az Észak-atlanti Tanács elismerte, hogy a NATO európai védelmi struktúrájaként működő amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) elérte előzetes operatív készültségét. A bejelentés gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy az atlanti szövetség átvette a rakétavédelmi rendszer irányítását, ennek központja Németországban, a Ramstein amerikai légitámaszpontban lesz.
Stoltenberg aláhúzta: a rendszer képes lesz az Európán túlról érkező támadásokat kivédeni. Ezzel megerősítette azokat a korábbi kijelentéseket, melyek szerint az elfogórakétákkal felszerelt, májusban a deveselui elemével kiegészült EPAA-t főként az iráni ballisztikus rakéták elleni védelemre létesítették. A főtitkár leszögezte: a szövetség nem akar új hidegháborút, a védelem megerősítésével párhuzamosan „konstruktív párbeszédre\" törekszik Oroszországgal, mely „fontos szerepet tölt be azoknak a fenyegetéseket illetően, melyek Európában, illetve ennek szomszédságában tapasztalhatók\".
Moszkvát azonban nem nyugtatták meg az elhangzottak. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint Nyugaton azért építenek orosz ellenségképet, azért gerjesztenek oroszellenességet, hogy aztán erre az érzelmi alapra támaszkodva újabb és újabb légvédelmi és szárazföldi erőket helyezzenek el Oroszország határai felé közeledve. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke úgy vélekedett, a NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség megkezdte az előkészületeket „a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására.\"
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!