Egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek azoknak a döntéseknek az értelmében, amelyeket az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) keleti szárnyának megerősítésére hoztak a varsói csúcson – jelentette be vasárnap Andrzej Duda lengyel és Klaus Johannis román elnök.
2016. július 10., 17:462016. július 10., 17:46
2016. július 10., 19:582016. július 10., 19:58
A két államfő közös sajtóértekezletet tartott Varsóban, miután kétoldalú találkozásukon értékelték a varsói NATO-csúcstalálkozó eredményeit, többek között azt, hogy négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy romániai és bulgáriai nemzetközi összetételű NATO-dandárt is. Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter már szombaton bejelentette: a lengyel vadászgépek a nyári hónapoktól részt vesznek a NATO bulgáriai és romániai rotációs légtérellenőrző missziójában, a varsói csúcson kölcsönös lengyel–román katonai jelenlétről született keretmegállapodás.
Az MTI tudósítása szerint Andrzej Duda a sajtótájékoztatón úgy értékelte: a varsói csúcsértekezlet rendkívül fontos, egyesek szerint egyenesen „áttörés jellegű\" döntéseket hozott, mindenekelőtt a keleti szárny megerősítését illetően. Elmondta: a döntések összhangban vannak azzal a nyilatkozattal, melyet tavaly novemberben Bukarestben a kilenc kelet-közép-európai államfő részvételével megtartott regionális találkozón elfogadtak. A lengyel elnök kilátásba helyezte: a „bukaresti formátumban\" továbbá is egyeztetnek, idén ősszel a külügyminiszteri szintű találkozón egy újabb államfői regionális csúcsot készítenek elő. Johannis a Fekete-tenger térsége haditengerészeti védelmének megerősítését érintő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Varsóban ezt a témát csak elvi szinten tárgyalták, az itt hozott döntés szerint a nemzetvédelmi miniszterek egy, konkrét megoldásokat tartalmazó koncepciót dolgoznak majd ki.
A szombat este befejezett varsói csúcstalálkozó egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a katonai szövetség jóváhagyta: az Oroszország jelentette fenyegetésre válaszolva egy-egy zászlóaljat telepítenek Lengyelországba és a három balti államba. A Lengyelországba telepítendő zászlóaljat az Egyesült Államok vezeti, amelyen kívül egy századot küld ide Nagy-Britannia, egyet pedig Románia. (Egy század nagyjából 150-200 főből áll, maguk a zászlóaljak pedig körülbelül 1000 fősek lesznek.)
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nagyon fontos lépésnek minősítette az összességében mintegy 4 ezer fős zászlóaljak létesítését, ugyanakkor megjegyezte: ez csak egy része a katonai szövetség védelmi erőfeszítéseinek. Stoltenberg elmondta továbbá: az Észak-atlanti Tanács elismerte, hogy a NATO európai védelmi struktúrájaként működő amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) elérte előzetes operatív készültségét. A bejelentés gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy az atlanti szövetség átvette a rakétavédelmi rendszer irányítását, ennek központja Németországban, a Ramstein amerikai légitámaszpontban lesz.
Stoltenberg aláhúzta: a rendszer képes lesz az Európán túlról érkező támadásokat kivédeni. Ezzel megerősítette azokat a korábbi kijelentéseket, melyek szerint az elfogórakétákkal felszerelt, májusban a deveselui elemével kiegészült EPAA-t főként az iráni ballisztikus rakéták elleni védelemre létesítették. A főtitkár leszögezte: a szövetség nem akar új hidegháborút, a védelem megerősítésével párhuzamosan „konstruktív párbeszédre\" törekszik Oroszországgal, mely „fontos szerepet tölt be azoknak a fenyegetéseket illetően, melyek Európában, illetve ennek szomszédságában tapasztalhatók\".
Moszkvát azonban nem nyugtatták meg az elhangzottak. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint Nyugaton azért építenek orosz ellenségképet, azért gerjesztenek oroszellenességet, hogy aztán erre az érzelmi alapra támaszkodva újabb és újabb légvédelmi és szárazföldi erőket helyezzenek el Oroszország határai felé közeledve. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke úgy vélekedett, a NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség megkezdte az előkészületeket „a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására.\"
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!