
„Technikai K.O.” A közösségi oldalak üzemeltetői bárkit cenzúrázhatnak, miközben őket senki sem ellenőrzi
Fotó: Pixabay.com
Három európai uniós tagállam, Németország, Franciaország és Lengyelország is konkrét lépéseket tervez a közösségi hálózatok cenzúratevékenységének megakadályozása érdekében. A szakértő szerint választási eredményeket is eldönthetnek a technológiai vállalatok által működtetett platformok.
2021. január 25., 11:252021. január 25., 11:25
2021. január 25., 11:322021. január 25., 11:32
Kevéssel Donald Trump leköszönő amerikai elnök Twitter- és Facebook-profiljainak, Youtube-csatornájának felfüggesztése, letiltása után a berlini parlament elfogadott egy, a nemzeti versenyjog módosítására benyújtott reformjavaslatot. Ezzel Németország a világ első országaként szabályokkal ellensúlyozhatja a nagy digitális platformok piaci erejét. A Magyar Nemzet beszámolójában arra emlékeztet, hogy a német szövetségi versenyhivatal már tavaly
Franciaország is úgy döntött, nem várja meg az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott digitális szolgáltatásokról, illetve piacokról szóló jogszabályt, s inkább saját kezébe veszi az önkényesen cenzúrázó technológiai konszernek megregulázását. A néhány módosítással átmásolt uniós tervezetet hónapokon belül elfogadhatják Párizsban. Elemzők szerint Franciaország ezzel igyekszik nyomást gyakorolni, hogy az uniós intézmények a törvénytervezet Párizsnak megfelelő változatát fogadják majd el.
Lengyelországban már napirenden van az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezet. A szabályozás a szólásszabadság biztosítását célozza a lengyel internetfelhasználók számára. A varsói elképzelés lényege, hogy
Szűts Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató szerint kezdetben csak a szabad-
idő eltöltését határozták meg az online platformok, ma akár a választások eredménye is ezen felületeken folytatott csatákon múlhat.
Az egyetemi docens a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, míg a sajtóra és a sajtóban dolgozókra, újságírókra komoly szabályok, kódexek vonatkoznak, addig
„Politikusok is számoltak már be arról, hogyha olyan szavakat használnak, amelyek egy nagy közösségi média szerkesztőbizottságának vagy ellenőreinek nem tetszik, akkor korlátozzák az elérésüket. De utóbbiakat ki ellenőrzi? Az 1990-es években, amikor még egy nagyvállalat (Microsoft) dominálta a számítástechnikai világot, Bill Gates azt mondta egy beszélgetésben, hogy nagyobb hatalma van az Egyesült Államok elnökénél. Mára eljutottunk odáig, hogy ezek a nagyvállalatok adott esetben az Egyesült Államok elnökének egy-egy bejegyzését is törölhetik” – fogalmazott a szakértő.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
szóljon hozzá!