Fotó: Pixabay.com
Vádat emelt 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy ellen a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való állítólagos orosz beavatkozás miatt az ügyben összehívott nagyesküdtszék – közölte pénteken Robert Mueller különleges ügyész hivatala Washingtonban.
2018. február 17., 08:442018. február 17., 08:44
A bizottság megállapítása szerint a vádlottak megsértették az amerikai törvényeket és beavatkoztak a választásokba, valamint az amerikai politika folyamataiba. A vádpontok között összeesküvés, csalás, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása szerepel. A nagyesküdtszék dokumentumai szerint a vádlottak már 2014-ben megkezdték a 2016-os elnökválasztási folyamatot megzavarni próbáló tevékenységüket.
A vádemelés tényét az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője sajtótájékoztatón jelentette be.
Rod Rosenstein miniszterhelyettes elmondta: a vádlottak közül néhányan – létező amerikai állampolgároktól ellopott hamis személyazonossági adatokkal, társadalombiztosítási kártyákkal és bankszámlákkal –
Amerikai számítógépes hálózatokat használtak, hogy elrejtsék valódi identitásukat, s amerikai politikai aktivistáknak mondva magukat tettek közzé hamis híreket és bejegyzéseket. Ekként vették fel a kapcsolatot Donald Trump kampányával kapcsolatban álló gyanútlan emberekkel is.
Rosenstein kifejtette azt is: internetes bejegyzéseikben a vádlottak az akkor még elnökjelölt Trumpot dicsérték és demokrata párti vetélytársát, Hillary Clintont becsmérelték, és
A vádlottak ugyanakkor közzétettek Donald Trumpot és más republikánus politikusokat, köztük Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi republikánus szenátorokat lekicsinylő bejegyzéseket is.
A vádlottak – amerikai politikai aktivistaként – politikai nagygyűlések szervezésében is részt vettek, reklámokat és reklámidőt is vásároltak. Ketten közülük elutaztak több szövetségi államba, így például Nevadába, Kaliforniába, Új-Mexikóba Coloradóba, Illinois-ba, Michiganbe, Louisianába, Texasba és New York államba is, hogy információkat gyűjtsenek.
Egy meg nem nevezett, amerikai székhelyű csoporttól azt a tanácsot kapták, hogy tevékenységükkel elsősorban az ingadozó választói kedvről ismert államokat, Coloradót, Virginiát és Floridát vegyék célba. A választások után pedig Trumpot éltető nagygyűléseket szerveztek országszerte.
A miniszterhelyettes közölte: a vádemelés előtt nem vették fel a kapcsolatot Moszkvával, hogy tájékoztassák a várható vádemelésről.
Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra
Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva. „Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. „Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki... Ha lett volna valamilyen »lángocska«, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba. „Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova.
Trump Twitter-üzenetben reagált a vádemelésre, kiemelve, hogy ez felmenti őt a gyanú alól, miszerint kampányának munkatársai oroszokkal játszottak volna össze. „Oroszország 2014-ben kezdte meg az Egyesült Államok elleni kampányát, jóval azelőtt, hogy bejelentettem indulásomat az elnökségért” – írta bejegyzésében az elnök. Majd leszögezte: ez „a választási eredményeket nem érintette. A Trump-kampány semmi rosszat nem tett – nem volt összejátszás!”.
Közleményt adott ki péntek este a Facebook is. A kaliforniai székhelyű vállalat globális politikáért felelős alelnöke, Joel Kaplan közölte:
és aktívan együttműködik az FBI illetékeseivel annak érdekében, hogy se az oroszok, se mások ne befolyásolhassák az amerikai választási folyamatokat. Kaplan leszögezte: a vállalat tisztségviselői tisztában vannak azzal, hogy az eddigieknél jóval többet kell tenniük a jövőbeni internetes támadások kivédéséért.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!