Fotó: Pixabay.com
Vádat emelt 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy ellen a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való állítólagos orosz beavatkozás miatt az ügyben összehívott nagyesküdtszék – közölte pénteken Robert Mueller különleges ügyész hivatala Washingtonban.
2018. február 17., 08:442018. február 17., 08:44
A bizottság megállapítása szerint a vádlottak megsértették az amerikai törvényeket és beavatkoztak a választásokba, valamint az amerikai politika folyamataiba. A vádpontok között összeesküvés, csalás, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása szerepel. A nagyesküdtszék dokumentumai szerint a vádlottak már 2014-ben megkezdték a 2016-os elnökválasztási folyamatot megzavarni próbáló tevékenységüket.
A vádemelés tényét az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője sajtótájékoztatón jelentette be.
Rod Rosenstein miniszterhelyettes elmondta: a vádlottak közül néhányan – létező amerikai állampolgároktól ellopott hamis személyazonossági adatokkal, társadalombiztosítási kártyákkal és bankszámlákkal –
Amerikai számítógépes hálózatokat használtak, hogy elrejtsék valódi identitásukat, s amerikai politikai aktivistáknak mondva magukat tettek közzé hamis híreket és bejegyzéseket. Ekként vették fel a kapcsolatot Donald Trump kampányával kapcsolatban álló gyanútlan emberekkel is.
Rosenstein kifejtette azt is: internetes bejegyzéseikben a vádlottak az akkor még elnökjelölt Trumpot dicsérték és demokrata párti vetélytársát, Hillary Clintont becsmérelték, és
A vádlottak ugyanakkor közzétettek Donald Trumpot és más republikánus politikusokat, köztük Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi republikánus szenátorokat lekicsinylő bejegyzéseket is.
A vádlottak – amerikai politikai aktivistaként – politikai nagygyűlések szervezésében is részt vettek, reklámokat és reklámidőt is vásároltak. Ketten közülük elutaztak több szövetségi államba, így például Nevadába, Kaliforniába, Új-Mexikóba Coloradóba, Illinois-ba, Michiganbe, Louisianába, Texasba és New York államba is, hogy információkat gyűjtsenek.
Egy meg nem nevezett, amerikai székhelyű csoporttól azt a tanácsot kapták, hogy tevékenységükkel elsősorban az ingadozó választói kedvről ismert államokat, Coloradót, Virginiát és Floridát vegyék célba. A választások után pedig Trumpot éltető nagygyűléseket szerveztek országszerte.
A miniszterhelyettes közölte: a vádemelés előtt nem vették fel a kapcsolatot Moszkvával, hogy tájékoztassák a várható vádemelésről.
Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra
Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva. „Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. „Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki... Ha lett volna valamilyen »lángocska«, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba. „Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova.
Trump Twitter-üzenetben reagált a vádemelésre, kiemelve, hogy ez felmenti őt a gyanú alól, miszerint kampányának munkatársai oroszokkal játszottak volna össze. „Oroszország 2014-ben kezdte meg az Egyesült Államok elleni kampányát, jóval azelőtt, hogy bejelentettem indulásomat az elnökségért” – írta bejegyzésében az elnök. Majd leszögezte: ez „a választási eredményeket nem érintette. A Trump-kampány semmi rosszat nem tett – nem volt összejátszás!”.
Közleményt adott ki péntek este a Facebook is. A kaliforniai székhelyű vállalat globális politikáért felelős alelnöke, Joel Kaplan közölte:
és aktívan együttműködik az FBI illetékeseivel annak érdekében, hogy se az oroszok, se mások ne befolyásolhassák az amerikai választási folyamatokat. Kaplan leszögezte: a vállalat tisztségviselői tisztában vannak azzal, hogy az eddigieknél jóval többet kell tenniük a jövőbeni internetes támadások kivédéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!