
Az Európai Uniónak a migrációs válság kezelésére irányuló eddigi politikája megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn este Prágában, a visegrádi országok (V4) kormányfőinek rendkívüli találkozóját követő sajtóértekezleten.
2016. február 16., 17:112016. február 16., 17:11
„A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani\" – fejtette ki a magyar kormányfő. Szerinte azonban a Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot nem sikerült megállítani. „Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért a logikából és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk\" – szögezte le.
Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandók bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre – tette hozzá Orbán. Úgy vélekedett, hogy a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak ez volt a legfőbb témája.
Kifejtette: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s „ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában\" – jegyezte meg. Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. „Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől\" – mondta a miniszterelnök.
A találkozón a macedón elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, és Macedóniának is fel kellene ajánlani az uniós tagságot.
A szlovák kormányfő szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.
A négy visegrádi ország kormányfői teljes mértékben támogatják az Európai Uniónak a külső határok hatékonyabb védelme érdekében hozott intézkedéseit, beleértve a harmadik országokkal való hatékonyabb együttműködést is.
Merkel óva intett a macedón határ lezárásától
Angela Merkel német kancellár óva intette hétfőn az Európai Unió tagállamait attól, hogy a macedón–görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt. „A migránsok mozgása szempontjából fontos schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat\" – mondta a német kancellár a Stuttgarter Zeitung című lapnak, amely kedden jelentette meg az interjút.
Merkel kijelentésével a közép-európai EU-tagállamoknak mond ellent, amelyek szükség esetén a macedón határon tartóztatnák fel a migránsokat, ha erre sem Törökország, sem Görögország nem képes vagy nem hajlandó. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter pénteken Szkopjéban is emellett foglalt állást. Merkel ugyanakkor elismerte, hogy Athén eddig nem tett eleget kötelezettségeinek az EU külső határainak védelmében. „Segíteni akarunk Görögországnak, hogy ezen javítani lehessen\" – húzta alá Merkel. A német kormányfő ismételten kiállt a Törökországgal való szoros együttműködés mellett.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!