
Az Európai Uniónak a migrációs válság kezelésére irányuló eddigi politikája megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn este Prágában, a visegrádi országok (V4) kormányfőinek rendkívüli találkozóját követő sajtóértekezleten.
2016. február 16., 17:112016. február 16., 17:11
„A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani\" – fejtette ki a magyar kormányfő. Szerinte azonban a Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot nem sikerült megállítani. „Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért a logikából és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk\" – szögezte le.
Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandók bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre – tette hozzá Orbán. Úgy vélekedett, hogy a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak ez volt a legfőbb témája.
Kifejtette: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s „ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában\" – jegyezte meg. Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. „Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől\" – mondta a miniszterelnök.
A találkozón a macedón elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, és Macedóniának is fel kellene ajánlani az uniós tagságot.
A szlovák kormányfő szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.
A négy visegrádi ország kormányfői teljes mértékben támogatják az Európai Uniónak a külső határok hatékonyabb védelme érdekében hozott intézkedéseit, beleértve a harmadik országokkal való hatékonyabb együttműködést is.
Merkel óva intett a macedón határ lezárásától
Angela Merkel német kancellár óva intette hétfőn az Európai Unió tagállamait attól, hogy a macedón–görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt. „A migránsok mozgása szempontjából fontos schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat\" – mondta a német kancellár a Stuttgarter Zeitung című lapnak, amely kedden jelentette meg az interjút.
Merkel kijelentésével a közép-európai EU-tagállamoknak mond ellent, amelyek szükség esetén a macedón határon tartóztatnák fel a migránsokat, ha erre sem Törökország, sem Görögország nem képes vagy nem hajlandó. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter pénteken Szkopjéban is emellett foglalt állást. Merkel ugyanakkor elismerte, hogy Athén eddig nem tett eleget kötelezettségeinek az EU külső határainak védelmében. „Segíteni akarunk Görögországnak, hogy ezen javítani lehessen\" – húzta alá Merkel. A német kormányfő ismételten kiállt a Törökországgal való szoros együttműködés mellett.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!