Útban vannak Amerika felé az orosz olajszállítmányok, közben Moszkva közölte: folytatja a háborút

Putyin: nem akarjuk, hogy a Balti-tengeren is olyan helyzet alakuljon ki, mint a Hormuzi-szorosban
Oroszország nem akarja, hogy a Balti-tengeren is olyan helyzet alakuljon ki, mint a Hormuzi-szorosban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában a harmadik Oroszország-Afrika csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezleten, az Alexander Stubb finn elnökkel és a Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről beszámolva.
„Valaki azt szeretné, hogy a Balti-tengeren is olyan helyzet alakuljon ki, mint a Perzsa-öbölben vagy a Hormuzi-szorosban? Mi nem akarjuk ezt, de minden kihívásra reagálni fogunk” – mondta, miután beszámolt arról, hogy Stubb síkra szállt a tengeri hajózás nemzetközi szabályainak betartása mellett.
Közölte, hogy Moszkva támogat minden olyan lépést, amely elősegíti Oroszország és az EU-tagállamok között a teljes körű kapcsolatok helyreállítását. Putyin hangoztatta, Oroszország nem akar háborút Európával, de készen áll rá.
„Sokan egyre csak arról beszélnek, hogy 2030-ra fel kell készülni a háborúra (Oroszországgal). Helyes ez? Nem. Mi, először is, készen állunk erre, de nem akarunk semmiféle háborút Európával, ők pedig, ha valaki úgy akarja, akkor csak hadd készüljön!” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy miután mostanra nem sikerült stratégiai vereséget mérni Oroszországra, ez aligha lesz lehetséges 2030-ra.
„Ha a helyzet túlságosan elfajul, akkor egyáltalán nem lesznek győztesek. Ezt senki ne feledje!” – mondta.
Elmondta, hogy Stubb és Store már a keddi beszélgetés legelején hangsúlyozta, hogy nem az Európai Unió nevében, hanem saját állama vezetőjeként tárgyal vele.
„Tudom, hogy később bírálatok is elhangzottak velük kapcsolatban… Végül is Európában vannak olyanok, akik nem akarnak stratégiai vereséget mérni Oroszországra, mint egyesek, hanem valamiféle konstruktív párbeszédet szeretnének kialakítani” – nyilatkozott Vlagyimir Putyin.

Orosz emberi jogi biztos: befejeződött az Oleskibe vezető utak aknamentesítése a humanitárius misszió számára
Befejezte az orosz hadsereg a Herszon megyei, orosz ellenőrzés alá volt Oleski városba vezető utak aknamentesítését a humanitárius misszió számára – közölte Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos csütörtökön a Max-csatornáján.
„Az Aljoskiba (Oleski orosz neve) tartó humanitárius misszió útvonalainak aknamentesítése befejeződött. A humanitárius konvoj indulásra kész. Köszönet a katonáinknak, akik életüket kockáztatva előkészítették az utakat a biztonságos áthaladáshoz” – hangzott a tájékoztatás.
Lantratova közölte, hogy a távozni kívánó civil lakosok péntek 14 óráig elhagyhatják a települést, amihez minden biztonsági előkészületet megtesznek. Délután fél három után megkezdődik a humanitárius segély kiosztása.
Az orosz ombudsman hozzátette, hogy továbbra is ukrán kollégájával, Dmitro Lubineccel és amerikai részvevőkkel együtt koordinálja az Oleskiben folyó missziót; a helyszínen újságírók is dolgoznak.
Oleski a Dnyeper bal partján fekszik, mintegy három kilométerre az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt álló Herszontól, amely a szemközti parton van. A két település közötti Antonovkai közúti híd még 2022 novemberében megsemmisült. A városban a háború előtt mintegy 24 ezer ember élt. A lakosok mostani tényleges számát mintegy kétezerre becsülik.

Több mint nyolcszáz ukrán drón megsemmisítéséről számolt be a moszkvai polgármester
Csütörtök este fél kilenc és péntek reggel hét óra között 862 ukrán drón repült a moszkvai régió felé, ezek nagy részét az orosz légvédelem már nagyobb távolságra semlegesítette, 170-et pedig a főváros közelében lőtt le – közölte Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere a Max-csatornáján.
A TASZSZ hírügynökség szerint ez volt az elmúlt két év egyik legnagyobb dróntámadása Moszkva ellen.
A moszkvai katonai tárca arról számolt be, hogy az orosz hadsereg az éjjel tömeges csapást mért az ukrán dróngyártó hadiüzemekre, az ukrán főváros, valamint Kijev és Dnyipropetrovszk megye energetikai létesítményeire, Odessza megyei kikötői infrastrukturális objektumokra, valamint az ukrán fegyveres erők érdekében használt tengerjáró hajókra.
A zaporizzsjai atomerőmű sajtószolgálata pénteken közölte, hogy csütörtökön ukrán dróncsapás következtében életét vesztette az energetikai létesítmény egyik alkalmazottja, egy hegesztő. A férfit akkor érte támadás, amikor elektromos rollerrel a munkahelyére tartott.
Az Ukrajnában harcoló Kelet és Dél csapatcsoportosítás pénteken 76 drónvezérlő pont megsemmisítéséről számolt be. Utóbbi alakulat 54 szárazföldi robotikai rendszer harcképtelenné tételéről is hírt adott.
Orosz sajtójelentések szerint péntek hajnalban elindult a humanitárius segélyszállítmány a Herszon megyei, orosz ellenőrzés alá vont Oleski városba.
A RIA Novosztyi hírügynökség orosz katonai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a tavaly márciusban létrehozott, Hárpiák elnevezésű, első ukrán női drónkezelői zászlóalj a zaporizzsjai régióban mintegy 17 embert veszített, ami a személyi állományának mintegy a fele.

Halálos áldozata is van a péntekre virradóra végrehajtott orosz légitámadásoknak Kijevben
Egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült az ukrán fővárosban az orosz hadsereg légicsapásaiban. Lakóépületekben, raktárakban és egy egészségügyi intézményben is károk keletkeztek – jelentették az ukrán hatóságok.
Egy férfi életét vesztette, egy 35 éves nő pedig megsebesült Kijev Darnyickij kerületében, egy üzlethelyiség részben megsemmisült, több lakóházban pedig károk keletkeztek – számolt be Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
Péntek reggelre 15-re nőtt az egy nappal korábban az ország középső-keleti részén fekvő Dnyiprót ért orosz dróncsapás halálos áldozatainak száma, miután egy 40 éves férfi a kórházban belehalt a sérüléseibe – tudatta Olekszandr Hanzsa katonai kormányzó a Telegramon.
Pénteken reggel vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el Dnyipróban és Dnyipropetrovszk megyében az orosz támadások következtében keletkezett károk miatt. A közel egymillió lakosú városban felfüggesztették a villamosok és a trolibuszok közlekedését, a metrószerelvények pedig a szokottnál ritkábban követik egymást – tette közzé Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere a Telegram-csatornáján.
A Harkiv megyei Izjumban négy ember holttestét emelték ki egy többszintes lakóház romjai alól a katasztrófavédők, rajtuk kívül 14-en megsebesültek - jelentette pénteken reggel a város katonai közigazgatása a Telegramon. Az épületet csütörtökön, az esti órákban érte orosz bombatámadás.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg meg nem nevezett számú Iszkander típusú ballisztikus rakétával, négy irányított légi rakétával és 113 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra. A fő csapásirány Kijev, Dnyipró és a közép-ukrajnai Poltava térsége volt.
Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek három irányított légi rakétát és 96 drónt sikerült megsemmisítenie. Tizenhét helyszínen találatokat rögzítettek, öt esetben pedig roncsok lezuhanását észlelték.