
Archív felvétel
Fotó: Európai Bizottság
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén, és a támadást közvetlenül Oroszországnak tulajdonítják – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján.
2026. szeptember 02., 16:392026. szeptember 02., 16:39
A Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott sajtóeseményen Ursula von der Leyen elmondta: ha a támadás sikerrel járt volna, óriási károkat okozott volna, és akár emberek is meghalhattak volna.
amelyet orosz operatív személyek hajtottak végre az Európai Unió területén. Ezt nem fogjuk eltűrni” – szögezte le.
Kijelentette, hogy a megfélemlítés nem működik, és az EU a NATO-val együtt tovább növeli a nyomást Oroszországon, amíg nem hagy fel az ukrán civilek elleni támadásokkal. Von der Leyen szerint Európának szembe kell néznie az „új normalitással”: egyre gyakoribb légtérsértésekkel, drónokkal, amelyek megbénítják a repülőtereket, valamint kritikus infrastruktúrák elleni beavatkozásokkal.
A bizottság elnöke gyorsabb és hatékonyabb válaszlépésekre szólított fel, és hangsúlyozta, hogy az unió minden tagállamot támogatni fog, amelyet Oroszország célba vesz.
„Minden kiskaput, amelyet Oroszország kihasznál, be kell zárni” – mondta, hozzátéve hogy az uniós tagállamok külügyminiszterei már új szankciós listákról tárgyalnak, és a bizottság is azon dolgozik, hogyan vághatna még mélyebben Oroszország háborús költségvetésébe.
Közölte továbbá, újabb, több milliárd eurós ukrán kifizetési kérelem érkezett Brüsszelbe, amely elsősorban Ukrajna légvédelmét finanszírozná. A tagállamok vizsgálják a kérelmet, de von der Leyen szerint „jó irányba haladnak” az egyeztetések.
Az elnök emlékeztetett: az EU Ukrajnával közösen dolgozik azon a projekten, amely európai ballisztikusrakéta-védelmi rendszer kiépítését célozza. Hangsúlyozta: minden támogatási és védelmi intézkedés a NATO-val együttműködésben történik. Kiemelte, hogy Európának gyorsabban kell mozgósítania védelmi kapacitásait, különösen a légvédelem területén, és szükség van egy integrált, gyorsabb riasztási rendszerre.
„Egyre több drón és rakéta lépi át légterünket a keleti szárnyon, növelve a kockázatot. Emellett egyre több rosszindulatú tevékenységet látunk, amelyek közvetlenül a területünket célozzák” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a NATO éjt nappallá téve dolgozik azon hogy felkészültebb legyen és megvédje szövetségesek biztonságát.
– emelte ki. Emlékeztetett: a tagállamok tavaly Hágában vállalták a védelmi kiadások növelését, amely 139 milliárd dollárnyi többletberuházást jelent az európai szövetségesek és Kanada részéről.
Rutte szerint a védelmi beruházások mellett az iparnak is lépnie kell, és jelentős előrelépés történt az európai és szövetségi szintű iparági együttműködésben. Mint mondta,
A főtitkár felidézte: Ankarában a szövetségesek megállapodtak abban, hogy idén és jövőre is legalább 70 milliárd euróval támogatják Ukrajnát.

Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!