2008. szeptember 02., 00:002008. szeptember 02., 00:00
A kiszivárogtatott tervezet szerint az EU a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlannak minősíti a Grúzia elleni orosz inváziót, és úgy fogalmaz, hogy útkereszteződéshez érkezett Európa és Oroszország viszonya. „Oroszországtól olyan, felelősségteljes magatartást várunk, amely összhangban van az általa vállalt valamennyi kötelezettséggel” – áll a szövegben.
A Nyugat szerint Moszkva mindeddig nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségvállalását, hogy kivonja összes katonáját az Abházián és Dél-Oszétián kívüli grúz területekről. Ami a jövő kilátásait illeti, az EU figyelmesen fogja elemezni Oroszországgal való viszonyának különböző dimenzióit – olvasható a tervezetben. Arról nincs szó a szövegben, hogy megszakítanák az EU–orosz partnerségi megállapodásról idén nyáron éppen csak megkezdett tárgyalásokat, de a zárt ajtók mögötti csúcstalálkozón a lengyelek a novemberre tervezett EU–orosz csúcs lemondását kívánták javasolni – vált ismeretessé egy lengyel dokumentumból. Moszkva közben jelezte, nemzetközi rendőri jelenlétet tart szükségesnek a grúziai ütközőövezetekben, Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig közölte, az Unió polgári jellegű megfigyelő missziót küld Grúziába. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke a tanácskozáson úgy vélekedett, a grúziai válság kiterjedése olyan mértékű veszélyt jelent az európai biztonságra nézve, amilyenre nem volt példa a Szovjetunió összeomlása óta. Pöttering szerint kétségtelen, hogy a Chinvali dél-oszétiai város ellen végrehajtott katonai akcióval Miheil Szaakasvili grúz elnök „súlyos hibát” követett el, ám az orosz válaszra semmilyen mentség nem hozható fel. „Egy független és szuverén állam területe elleni támadással Oroszország felelőtlen módon megszegte a nemzetközi jog elveit, különösképpen az Egyesült Nemzetek Alapokmányának második cikkelyét” – jelentette ki Pöttering. Abházia és Dél-Oszétia elismerésével Oroszország nem csupán a konfliktus békés rendezését nehezítette meg, hanem „a világrend általános stabilitása” ellen is fenyegetést támasztott – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár szerint az EU-nak nem kell megszakítania a kapcsolatait Oroszországgal, de egyértelműen kell beszélnie vele a grúziai katonai fellépés után. A kancellár úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „egységesen kell reagálnia” az orosz hadsereg grúziai fellépésére.
Közben Valerij Jevnyevics, az orosz szárazföldi erők parancsnokának helyettese úgy fogalmazott, az orosz hadsereg képes arra, hogy megsemmisítsen bármilyen agresszort, támogassa azt akár az Egyesült Államok, akár Európa. Jevnyevics szerint a Grúziát békére kényszerítő művelet megmutatta a világnak, hogy bárki legyen a támadó, rendelkeznek a szükséges erővel ahhoz, hogy megsemmisítsék. Hasonló hangnemben nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki szerint Oroszország olyan államként tért vissza a nemzetközi porondra, amely ki tud állni polgáraiért, és a grúz agresszióra adott válaszával mintegy a reagálás etalonját határozta meg. Grúziában eközben oroszellenes tüntetést tartottak, Tbiliszi pedig beismerte: a grúz hadsereg kazettás bombákat is használt a dél-oszétiai hadműveletek során.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Látogatottsági adatok