Uniós bírálatok

A kiszivárogtatott tervezet szerint az EU a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlannak minősíti a Grúzia elleni orosz inváziót, és úgy fogalmaz, hogy útkereszteződéshez érkezett Európa és Oroszország viszonya. „Oroszországtól olyan, felelősségteljes magatartást várunk, amely összhangban van az általa vállalt valamennyi kötelezettséggel” – áll a szövegben.

A Nyugat szerint Moszkva mindeddig nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségvállalását, hogy kivonja összes katonáját az Abházián és Dél-Oszétián kívüli grúz területekről. Ami a jövő kilátásait illeti, az EU figyelmesen fogja elemezni Oroszországgal való viszonyának különböző dimenzióit – olvasható a tervezetben. Arról nincs szó a szövegben, hogy megszakítanák az EU–orosz partnerségi megállapodásról idén nyáron éppen csak megkezdett tárgyalásokat, de a zárt ajtók mögötti csúcstalálkozón a lengyelek a novemberre tervezett EU–orosz csúcs lemondását kívánták javasolni – vált ismeretessé egy lengyel dokumentumból. Moszkva közben jelezte, nemzetközi rendőri jelenlétet tart szükségesnek a grúziai ütközőövezetekben, Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig közölte, az Unió polgári jellegű megfigyelő missziót küld Grúziába. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke a tanácskozáson úgy vélekedett, a grúziai válság kiterjedése olyan mértékű veszélyt jelent az európai biztonságra nézve, amilyenre nem volt példa a Szovjetunió összeomlása óta. Pöttering szerint kétségtelen, hogy a Chinvali dél-oszétiai város ellen végrehajtott katonai akcióval Miheil Szaakasvili grúz elnök „súlyos hibát” követett el, ám az orosz válaszra semmilyen mentség nem hozható fel. „Egy független és szuverén állam területe elleni támadással Oroszország felelőtlen módon megszegte a nemzetközi jog elveit, különösképpen az Egyesült Nemzetek Alapokmányának második cikkelyét” – jelentette ki Pöttering. Abházia és Dél-Oszétia elismerésével Oroszország nem csupán a konfliktus békés rendezését nehezítette meg, hanem „a világrend általános stabilitása” ellen is fenyegetést támasztott – tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár szerint az EU-nak nem kell megszakítania a kapcsolatait Oroszországgal, de egyértelműen kell beszélnie vele a grúziai katonai fellépés után. A kancellár úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „egységesen kell reagálnia” az orosz hadsereg grúziai fellépésére.

Közben Valerij Jevnyevics, az orosz szárazföldi erők parancsnokának helyettese úgy fogalmazott, az orosz hadsereg képes arra, hogy megsemmisítsen bármilyen agresszort, támogassa azt akár az Egyesült Államok, akár Európa. Jevnyevics szerint a Grúziát békére kényszerítő művelet megmutatta a világnak, hogy bárki legyen a támadó, rendelkeznek a szükséges erővel ahhoz, hogy megsemmisítsék. Hasonló hangnemben nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki szerint Oroszország olyan államként tért vissza a nemzetközi porondra, amely ki tud állni polgáraiért, és a grúz agresszióra adott válaszával mintegy a reagálás etalonját határozta meg. Grúziában eközben oroszellenes tüntetést tartottak, Tbiliszi pedig beismerte: a grúz hadsereg kazettás bombákat is használt a dél-oszétiai hadműveletek során.

Hírösszefoglaló