Konkrét ütemtervet követel országának Aleksandar Vucic szerb elnök, amelyben lefektetnék, hogy pontosan milyen pontok mentén, milyen feltételekkel és mikorra válhatna Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává.
2017. július 14., 12:272017. július 14., 12:27
Aleksandar Vucic csütörtökön Szalonikiben találkozott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, akit arra kért, segítsen Belgrádnak abban, hogy mielőbb megtudja, mikor válhat taggá. Mint fogalmazott: nem pontos dátumot kér, csak valamilyen megközelítő időpontot vagy tervezetet.
A B92 belgrádi televízió beszámolója szerint a szerb államfő kijelentette:
Hozzátette: Szerbia minden feltételnek eleget tesz, amely a csatlakozáshoz szükséges. Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy
Az Európai Unió korábban kijelentette, Belgrád és Pristina európai integrációjának is fontos mérföldköve a két ország kapcsolatának rendezése. Szerbia nem ismeri el egykori, főként albánok lakta tartományának függetlenségét, azaz Szerbia saját területének tekinti Koszovót.
Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit a világ több mint száz országa elismer, de például Oroszország, Kína és öt EU-s tagállam - Görögország, Ciprus, Spanyolország, Románia és Szlovákia - szerint Koszovó nem független ország.
Szerbia és az Európai Unió között 2014 januárjában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. A 35 tárgyalási fejezet közül eddig 10 nyílt meg. Néhány éve Aleksandar Vucic még arról beszélt, hogy a csatlakozási tárgyalások 2018-ig lezárulhatnak, és Belgrád 2020-ban csatlakozhat az EU-hoz, ezekről a tervekről azonban azóta már kiderült, hogy túl optimistának bizonyultak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!