Ylva Johansson uniós belügyi biztos az ötoldalú belügyminiszteri „Schengen-találkozó” utáni sajtótájékoztatón Budapesten, a Belügyminisztériumban
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyekért felelős biztosa pénteken Budapesten azon a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón, amelyen a házigazda Pintér Sándor belügyminiszteren kívül Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Cătălin Predoiu román belügyminiszter vett részt.
2024. november 22., 17:232024. november 22., 17:23
2024. november 22., 17:342024. november 22., 17:34
Ylva Johansson gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, elmondta: „ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető”. Az MTI szerint hozzátette, hogy a kérdésben érintett többi ország erőfeszítéseinek és együttműködésének eredményeként egyre jobban működik az európai határvédelem, amihez az Európai Unió további segítséget kíván nyújtani. Az elért eredményekről szólva a belügyi biztos elmondta, hogy
Közölte, hogy mindkét ország keményen dolgozott a kitűzött célok megvalósításáért és problémamentesen teljesítették eddigi vállalásaikat. Kiemelte, hogy az együttműködés továbbfejlesztéseként tervezett, a török-bolgár határon megvalósuló közös határellenőrzés tovább fogja növelni az Európai Unió és a két shengeni tagjelölt ország biztonságát;
Ylva Johansson végül kiemelt köszönetet mondott a négy tagországot képviselő belügyminisztereknek azért, hogy „újjáépítették az egymás közötti bizalmat”, amely lehetővé tette a korábbinál hatékonyabb együttműködést.
A belügyi biztos örömének és elégedettségének adott hangot amiatt, hogy még a hamarosan lejáró uniós biztosi mandátuma alatt sikerült előre lépni az európai határvédelem megoldásában. Mint mondta, ez végső célként azt vetíti előre, hogy Bulgária és Románia csatlakozását követően megszűnhet majd a belső uniós határellenőrzés a két ország vonatkozásában.
Amint arról beszámoltunk, Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!