
Fotó: Facebook/Claudiu Târziu
Nem maradt kijevi reakció nélkül, hogy Claudiu Târziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora múlt héten ukrajnai területek Románia általi bekebelezését szorgalmazta: Anton Geracscsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója aggasztónak nevezte az AUR szenátusi frakcióvezetőjének kijelentéseit. Kijev reagált a Mi Hazánk „elcsatolási igényére” is.
2024. január 30., 19:302024. január 30., 19:30
„Claudiu Târziu, a román AUR párt egyik vezetője azt követeli, hogy Románia csatolja magához Ukrajna négy területét: Észak-Bukovinát, Dél-Besszarábiát, a Herca-vidéket és Kárpátalját. Ezt 2024. január 24-én jelentette be. Târziu következetes: 2022. március 4-én, néhány nappal azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, így nyilatkozott: »Úgy vélem, hogy szükség van a Románia és Oroszország közötti kapcsolatok felengedésére, elismerem a Románia és Oroszország közötti jó együttműködés szükségességét, kész vagyok kivenni a részemet«. Korábban hasonló kijelentéseket tett ukrán területek kapcsán a magyarországi szélsőjobboldali párt is. Tudom, hogy sok ilyen megszólalás a hazai közvéleménynek szól, és az országok belpolitikájának összefüggésében kell figyelembe venni” – hangsúlyozta az X-en az ukrán belügyminiszter tanácsadója, de hozzátette:
„Ugyanakkor mélységesen aggasztónak tartom, hogy egyre gyakoribbak az ilyen kijelentések (és nem csak Ukrajnával kapcsolatban). Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a második világháború óta (amelyért sok emberélet árán fizettek) a területi szuverenitás tiszteletben tartása, mint a globális rend alapja” – szögezte le az ukrán tisztségviselő.
„Ha hagyják, hogy Oroszország megnyerje az Ukrajna elleni igazságtalan háborúját, akkor hiábavaló lesz minden áldozat, és a világ ismét káoszba süllyed” – fogalmazott Gerascsenko.
Mint arról beszámoltunk, Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett, a románok akkor válnak „igazán szuverénné”, amikor sikerül a román államot a „természetes határain” belül helyreállítani.
– jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt. Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette:
Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Kuleba Toroczkainak: ugyanúgy beletörik a foga Ukrajnába, mint Putyinnak
A jelenleg Ukrajnához tartozó Kárpátaljára igényt tartó Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke ugyanúgy járhat, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök – reagált a magyar politikus kijelentéseire Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki akar jó kapcsolatokat Ukrajna és Magyarország között. De ha Vlagyimir Putyin kitörte a fogát Ukrajnával kapcsolatban, akkor az egyes magyar politikusok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még inkább kitörik" – mondta a Komszomolszkaja Pravda szerint Kuleba. Megjegyezte, hálás Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, amiért világosan kifejtette a magyar kormány álláspontját, mely szerint támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Keményen bírálta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavaly lemondott volt igazgatója Claudiu Târziut, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorát.

Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
szóljon hozzá!