Claudiu Târziu szerint a románok érdeke az, hogy hazájuk a világ első országai közé tartozzon
Fotó: Videófelvétel
Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora. Közben a Mi Hazánk Mozgalom vezetője szerint pártja „igényt tart Kárpátaljára”.
2024. január 28., 01:322024. január 28., 01:32
2024. január 28., 01:382024. január 28., 01:38
Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett,
„Besszarábiának haza kell térnie. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el, Besszarábia déli része, Herta vidéke, Kárpátalja, valamennyi területnek, amely a román nemzeté volt és az most is, vissza kell térnie az országhatáron belülre. Ez olyan eszme, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk” – jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt.
Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához. Az ellenzéki politikus megállapítása szerint a románok érdeke az, hogy hazájuk a világ első országai közé tartozzon.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Târziu kijelentése kapcsán a G4Media egy kalap alá veszi Oroszországot Magyarországgal. A portál szerint az országhatárok revíziója „Putyin Oroszországának és Magyarország tekintélyelvű vezetőjének, Orbán Viktornak a célja”, és a román lap mindezt azal igyekszik alátámasztani, hogy a budapesti kormány közpolitikái által közvetlenül megszólítja a szomszédos országokban élő magyarokat.
Az azóta SOS Románia néven pártot alapított szenátor törvénytervezetet is benyújtott a parlamentben, amelyben az Ukrajnával megkötött barátsági szerződés felmondását és jelenleg Ukrajnához tartozó területek Romániához csatolását követelte. Kijev emiatt éles hangon elítélte a szélsőségesen nacionalista, botrányos kirohanásairól elhíresült politikust, sőt a kijevi hatóságok jelezték: szankciókat vezetnek be ellene, mivel nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintik.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette: ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, „egyetlen magyarországi pártként” a Mi Hazánk „igényt tart Kárpátaljára”. Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Elutasítja a román külügyminisztérium Oroszország elnökének ama kijelentéseit, amelyek szerint Romániának területi követelései lennének Ukrajnával szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!