Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán hadsereg nem számít 500 ezer ember azonnali mozgósítására, és ez a szám egy általános becslés, amelyet a front helyzetétől függően módosítanak – közölte a védelmi minisztérium egy, a Financial Times-ban (FT) megjelent íráshoz szerdán fűzött kommentárjában.
2024. március 14., 08:292024. március 14., 08:29
2024. március 14., 08:332024. március 14., 08:33
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök 2023 decemberében azt mondta, hogy Ukrajna katonai vezetése 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolja.
Ukrajna akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij akkor tagadta, hogy a hadsereg hivatalos kérelmet nyújtott volna ennyi további sorkatona mozgósítására.
„Biztonsági okokból nem nyilatkozhatunk arról, hogy pontosan hány emberre van szüksége” a hadseregnek – közölte a védelmi minisztérium az FT-vel.
– tette hozzá.
A védelmi minisztérium közölte, hogy az FT cikke „jelentős közérdeklődést” váltott ki, ennek nyomán tette közzé az interneten teljes terjedelmében az észrevételeit.
„Ukrajnát egy háromszor nagyobb lakosságú állam támadta meg”, ezért a civilek mozgósítása az „egyetlen mechanizmus”, amely lehetővé teszi az ország védelmét – közölte a védelmi minisztérium.
A védelmi minisztérium azonban tagadta, hogy ez a „félreértés” minden ukránra vonatkozna, utalva a nemrég indított toborzási kampányra.
A kampány „máris bebizonyította, hogy nincs általános félreértés” – mondta a védelmi minisztérium, mivel jelenleg „több mint 90 000 jelentkezés érkezett a közel 8000 nyitott állásra”.
Az ukrán kormány célja, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget adva a potenciális sorkatonáknak.
A parlament most a mozgósítási törvény új tervezetét tárgyalja, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták.
Eközben
Mint arról beszámoltunk, az Oroszország Szabadsága Légió és egy másik milícia, a Szibériai Zászlóalj kedden-én lépte át a határt Ukrajnából Oroszországba, hogy harci műveleteket folytasson a Belgorodi és a Kurszki területen.
Mind az Oroszország Szabadsága Légió, mind a Szibériai Zászlóalj videókat tett közzé a közösségi médiafelületein, amelyek állítólag azt mutatják, hogy a csoportok Oroszországban tevékenykednek.
A légió 2023 májusában egyszer már betört a Belgorodi területre. Baranovszkij szerint az orosz hadsereg jól felkészült az újabb behatolásra a régióban, mivel „további erődítések jelentek meg ott, és különböző árkokat ástak”.
A bejelentésről beszámoló Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni Baranovszkij állításait.
Baranovszkij beszélt a március 16-án és 17-én esedékes oroszországi elnökválasztásról is, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi pozícióját hivatott megszilárdítani.
„Mi, Oroszország gondoskodó polgárai így döntöttünk politikai akaratunk kifejezéséről, a hozzáállásunkról ezekhez a választásokhoz és Vlagyimir Putyin rendszeréhez” - hangoztatta.
Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte:
A katonai hírszerzés kiemelte, hogy Oroszország katonai célokra használja ezt a létesítményt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: dróncsapásokat mértek három másik oroszországi olajfinomító üzemre: Rjazanban, a Nyizsnyij Novgorod környékén lévő Ksztovóban és a Leningrádi területen található Kirisiben. A finomítók elleni támadások a titkosszolgálat által indított különleges hadműveletek sorozatába illeszkednek.
– írta az SZBU. Hozzátette, hogy más alakulatokkal közösen hajtottak végre dróntámadást az orosz légierő buturlinovkai légibázisa és egy voronyezsi katonai repülőtér ellen.
Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette:
Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.
„A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek” – fejtette ki Kuleba.
Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a cseh kezdeményezésre
Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.
A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!