Ukrán hadsereg: nem azonnal kell 500 ezer tartalékost mozgósítani – Még harcolnak a Moszkva-ellenes orosz egységek

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg nem számít 500 ezer ember azonnali mozgósítására, és ez a szám egy általános becslés, amelyet a front helyzetétől függően módosítanak – közölte a védelmi minisztérium egy, a Financial Times-ban (FT) megjelent íráshoz szerdán fűzött kommentárjában.

Hírösszefoglaló

2024. március 14., 08:292024. március 14., 08:29

2024. március 14., 08:332024. március 14., 08:33

Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök 2023 decemberében azt mondta, hogy Ukrajna katonai vezetése 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolja.

Ukrajna akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij akkor tagadta, hogy a hadsereg hivatalos kérelmet nyújtott volna ennyi további sorkatona mozgósítására.

„Biztonsági okokból nem nyilatkozhatunk arról, hogy pontosan hány emberre van szüksége” a hadseregnek – közölte a védelmi minisztérium az FT-vel.

Idézet
Ugyanakkor a 400 000-es, 500 000-es szám általános becslések, amelyeket a hadszíntéren zajló események alakulásától függően módosítanak, és amelyeket nem lehet azonnal teljesíteni”

– tette hozzá.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az FT cikke „jelentős közérdeklődést” váltott ki, ennek nyomán tette közzé az interneten teljes terjedelmében az észrevételeit.

„Ukrajnát egy háromszor nagyobb lakosságú állam támadta meg”, ezért a civilek mozgósítása az „egyetlen mechanizmus”, amely lehetővé teszi az ország védelmét – közölte a védelmi minisztérium.

A tárca szerint egyes ukrán férfiak megpróbálják elkerülni a mozgósítást, mivel „nem értik” az olyan kérdéseket, mint a kiképzés, az egységek kiválasztása és a szolgálati feltételek.

A védelmi minisztérium azonban tagadta, hogy ez a „félreértés” minden ukránra vonatkozna, utalva a nemrég indított toborzási kampányra.

A kampány „máris bebizonyította, hogy nincs általános félreértés” – mondta a védelmi minisztérium, mivel jelenleg „több mint 90 000 jelentkezés érkezett a közel 8000 nyitott állásra”.

Az ukrán kormány célja, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget adva a potenciális sorkatonáknak.

A parlament most a mozgósítási törvény új tervezetét tárgyalja, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták.

Eközben

Olekszij Baranovszkij, az Oroszország Szabadsága Légió harcosa szerdán azt nyilatkozta: öt, az ukrán határhoz közeli településen zajlanak harcok a Kreml-ellenes milíciák és az orosz hadsereg között.

Mint arról beszámoltunk, az Oroszország Szabadsága Légió és egy másik milícia, a Szibériai Zászlóalj kedden-én lépte át a határt Ukrajnából Oroszországba, hogy harci műveleteket folytasson a Belgorodi és a Kurszki területen.

Mind az Oroszország Szabadsága Légió, mind a Szibériai Zászlóalj videókat tett közzé a közösségi médiafelületein, amelyek állítólag azt mutatják, hogy a csoportok Oroszországban tevékenykednek.

Az Oroszország Szabadsága Légió ezután azt állította, hogy ellenőrzése alá vonta a Kurszki területen található Tyotkino falut.

A légió 2023 májusában egyszer már betört a Belgorodi területre. Baranovszkij szerint az orosz hadsereg jól felkészült az újabb behatolásra a régióban, mivel „további erődítések jelentek meg ott, és különböző árkokat ástak”.

A bejelentésről beszámoló Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni Baranovszkij állításait.

Baranovszkij beszélt a március 16-án és 17-én esedékes oroszországi elnökválasztásról is, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi pozícióját hivatott megszilárdítani.

A támadásokat „az úgynevezett választásokra időzítették” – mondta Baranovszkij, és a harcokat „szavazási módszernek” nevezte.

„Mi, Oroszország gondoskodó polgárai így döntöttünk politikai akaratunk kifejezéséről, a hozzáállásunkról ezekhez a választásokhoz és Vlagyimir Putyin rendszeréhez” - hangoztatta.

Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte:

az ukrán katonai hírszerzés drónjai csapást mértek szerdán az Oroszország rosztovi régiójában található Novosahtyinszk olajfinomítójára, a gyár működését leállították.

A katonai hírszerzés kiemelte, hogy Oroszország katonai célokra használja ezt a létesítményt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: dróncsapásokat mértek három másik oroszországi olajfinomító üzemre: Rjazanban, a Nyizsnyij Novgorod környékén lévő Ksztovóban és a Leningrádi területen található Kirisiben. A finomítók elleni támadások a titkosszolgálat által indított különleges hadműveletek sorozatába illeszkednek.

Idézet
Szisztematikusan valósítunk meg egy részletes stratégiát az Oroszországi Föderáció gazdasági potenciáljának csökkentésére. Feladatunk, hogy megfosszuk az ellenséget az erőforrásoktól, és csökkentsük az olajból származó bevételét, valamint akadályozzuk az üzemanyag-utánpótlást, amelyet az agresszor ország közvetlenül a háborúba irányít ukrán állampolgárok legyilkolására”

– írta az SZBU. Hozzátette, hogy más alakulatokkal közösen hajtottak végre dróntámadást az orosz légierő buturlinovkai légibázisa és egy voronyezsi katonai repülőtér ellen.

Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette:

az ukrán hadsereg hamarosan érzékelni fogja a lőszerszállítmányok növekedését, Csehország nemrégiben tett kezdeményezésének köszönhetően.

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.

„A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek” – fejtette ki Kuleba.

Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a cseh kezdeményezésre

Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.

A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok