Ukrán hadsereg: nem azonnal kell 500 ezer tartalékost mozgósítani – Még harcolnak a Moszkva-ellenes orosz egységek

– tette hozzá.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az FT cikke „jelentős közérdeklődést” váltott ki, ennek nyomán tette közzé az interneten teljes terjedelmében az észrevételeit.

„Ukrajnát egy háromszor nagyobb lakosságú állam támadta meg”, ezért a civilek mozgósítása az „egyetlen mechanizmus”, amely lehetővé teszi az ország védelmét – közölte a védelmi minisztérium.

A védelmi minisztérium azonban tagadta, hogy ez a „félreértés” minden ukránra vonatkozna, utalva a nemrég indított toborzási kampányra.

A kampány „máris bebizonyította, hogy nincs általános félreértés” – mondta a védelmi minisztérium, mivel jelenleg „több mint 90 000 jelentkezés érkezett a közel 8000 nyitott állásra”.

Az ukrán kormány célja, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget adva a potenciális sorkatonáknak.

A parlament most a mozgósítási törvény új tervezetét tárgyalja, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták.

Eközben

Mint arról beszámoltunk, az Oroszország Szabadsága Légió és egy másik milícia, a Szibériai Zászlóalj kedden-én lépte át a határt Ukrajnából Oroszországba, hogy harci műveleteket folytasson a Belgorodi és a Kurszki területen.

Mind az Oroszország Szabadsága Légió, mind a Szibériai Zászlóalj videókat tett közzé a közösségi médiafelületein, amelyek állítólag azt mutatják, hogy a csoportok Oroszországban tevékenykednek.

A légió 2023 májusában egyszer már betört a Belgorodi területre. Baranovszkij szerint az orosz hadsereg jól felkészült az újabb behatolásra a régióban, mivel „további erődítések jelentek meg ott, és különböző árkokat ástak”.

A bejelentésről beszámoló Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni Baranovszkij állításait.

Baranovszkij beszélt a március 16-án és 17-én esedékes oroszországi elnökválasztásról is, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi pozícióját hivatott megszilárdítani.

„Mi, Oroszország gondoskodó polgárai így döntöttünk politikai akaratunk kifejezéséről, a hozzáállásunkról ezekhez a választásokhoz és Vlagyimir Putyin rendszeréhez” - hangoztatta.

Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte:

A katonai hírszerzés kiemelte, hogy Oroszország katonai célokra használja ezt a létesítményt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: dróncsapásokat mértek három másik oroszországi olajfinomító üzemre: Rjazanban, a Nyizsnyij Novgorod környékén lévő Ksztovóban és a Leningrádi területen található Kirisiben. A finomítók elleni támadások a titkosszolgálat által indított különleges hadműveletek sorozatába illeszkednek.

– írta az SZBU. Hozzátette, hogy más alakulatokkal közösen hajtottak végre dróntámadást az orosz légierő buturlinovkai légibázisa és egy voronyezsi katonai repülőtér ellen.

Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette:

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.

„A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek” – fejtette ki Kuleba.

Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a cseh kezdeményezésre

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.

A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.