
Keddre virradóra is folytatódtak a rakétatámadások Szumi régió ellen
Fotó: Twitter/Azzedine
Keddre virradóra is folytatódtak az orosz támadások Ukrajnában, miután hétfőn, a Fehéroroszországban tartott ukrán–orosz tárgyalások harmadik fordulóján sem sikerült a feleknek megállapodásra jutniuk.
2022. március 08., 07:542022. március 08., 07:54
2022. március 08., 10:472022. március 08., 10:47
Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához romániai idő szerint kedd reggel 9 órától öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium. Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.
Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.
Az ukrán fél szerint sikerült „bizonyos kedvező eredményeket elérni” a hétfői fordulóban, miközben az orosz küldöttség szerint a tárgyalások „a várakozások alatt maradtak”.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, az ukrán küldöttség tagja a három órán át tartó tárgyalások után a Twitteren közölte, hogy „elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan”. „Változtatásokat hoztunk, és hatékonyabb segítséget nyújtunk az Oroszországi Föderáció agressziójától szenvedőknek” – tette hozzá.
– tette hozzá. Ezen a ponton a tanácsadó szerint egyelőre nincsen olyan eredmény, amely javítani tudna a helyzeten.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője a lengyel határ mellett fekvő Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban tartott tárgyalásról úgy fogalmazott: „Alatta maradt a várakozásoknak”. A diplomata bírálta, hogy egyetlen kijelölt humanitárius folyosó sem működik, és ezért az ukrán felet hibáztatta.
A Rosszija24 orosz televízió által közvetített sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy „legközelebb jelentősebb haladást sikerül elérni”.
Rövidesen sor kerül Fehéroroszországban a negyedik fordulóra is, a pontos időpontról rövidesen megállapodnak.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba hétfő délutáni tájékoztatása szerint az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen volt a civilek tervezett evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból. A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és a külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszer-szállítmányok bejuttatását.
Oroszország a háború leállításának feltételéül azt követeli, hogy Ukrajna alkotmányában rögzítse semleges státusát. Kijevnek el kellene ismernie a dél-ukrajnai Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását és a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Több humanitárius folyosó megnyitására és tűzszünetre tett ígéretet hétfő reggel az orosz hadsereg hírügynökségi tudósítások szerint.
„Nem félek” – szögezte le Telegramon közzétett videóüzenetében az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.
Azt mondta, hogy a szemben álló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is.
Mint ismeretes, az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
A tűzszünet lehetővé tenné, hogy Kijev mellett Harkiv, Csernyihiv, Szumi és Mariupol városokból is evakuálhassák a civil lakosságot.
Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta legalább 406 civil vesztette életét Ukrajnában, hozzátéve, hogy a körülmények miatt nagyon nehéz ellenőrizni az áldozatok valós számát.
Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás – közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van – köztük gyerekek –, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona – tette hozzá.
Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van.
Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” – mondta Anatol Fedoruk.
Szumi régió vezetője, Dmitro Zsivickij a Telegramon közölte, hogy helyi idő szerint hétfőről keddre virradóra az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Szumi városára.
A Híradó.hu által idézett ukrán sajtóértesülés szerint a rakétatámadás újabb emberéleteket követelt, a mentők a földön látták el a sérülteket.
Közben az orosz védelmi minisztérium felvételei szerint a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz harci járművek. Ezt az információt az ukránok is megerősítették.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál Vadim Deniszenkot, az ukrán belügyminiszter tanácsadóját idézte, aki azt mondta:
Az osztrák közszolgálati televízió eközben arról számolt be, hogy Kijev belvárosában is a támadásra készülhetnek. Az utcákon barikádokat emelnek, vannak, akik homokzsákokat töltenek. Sokan arra készülnek, hogy az elkövetkező időszakot óvóhelyeken, pincékben fogják tölteni.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint a Harkiv környéki harcokban elesett Vitalij Geraszimov orosz tábornok – írta a Le Monde.
Az ukrán hatóságok szerint Szíriában és Csecsenföldön harcolt az orosz erőkkel, és részt vett a Krím 2014-es elfoglalásában.
Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint Geraszimov vezérőrnagy, vezérkari főnök és az Oroszországi Központi Katonai Körzet 41. hadseregének első parancsnok-helyettese volt. Az orosz hadsereg számos magas rangú tisztje is meghalt és megsebesült, teszi hozzá a közlemény.
A harcokban korábban egy másik orosz tábornok is meghalt. Egy oroszországi helyi tiszti szervezet megerősítette, hogy Ukrajnában elesett egy másik tábornok, Andrej Szuhovetszkij, az orosz 7. légideszant hadosztály főparancsnoka is, aki korábban részt vett a harcokban. Szuhovetszkij részt vett a szíriai orosz hadjáratban is.

Hétfőre virradóra is folytatódtak az orosz támadások Ukrajnában, kijevi illetékesek nyilatkozatai szerint vasárnap estétől kezdődően fokozódott az ország középső, északi és déli tájain található városok elleni bombázás.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
szóljon hozzá!