Fotó: Képernyőfelvétel
Hétfőre virradóra is folytatódtak az orosz támadások Ukrajnában, kijevi illetékesek nyilatkozatai szerint vasárnap estétől kezdődően fokozódott az ország középső, északi és déli tájain található városok elleni bombázás. Kormányzati illetékes szerint „katasztrofális” a helyzet Kijev külvárosaiban. Az ország vezetősége pedig közben próbél mindent megtenni az evakuálások újraindításához.
2022. március 07., 07:442022. március 07., 07:44
2022. március 07., 08:432022. március 07., 08:43
Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait.
Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója vasárnap este arról beszélt egy élő televíziós műsorban, hogy a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek. A tanácsadó szerint az ukrán vezetés abból indul ki, hogy a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportált a Híradó.hu.
Elmondása szerint több ellenőrzőpontra ellátogatott a város határában, és azt tapasztalta, hogy az ukrán biztonsági erők elszántak mindenféle támadás visszaverésére.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara helyi idő szerint nem sokkal reggel 7 óra előtt közzétett hadműveleti jelentésében azt írta, hogy az orosz erők továbbra is rakéta- és tüzérségi csapásokat mérnek Fehéroroszországból ukrajnai településekre – számolt be róla a The Guardian. Az ukrán hadsereg leszögezte:
Közigazgatási épület dőlt össze vasárnap Vinnicja régióban egy orosz rakétatámadás nyomán
Fotó: Képernyőfelvétel
Vasárnap este ugyanakkor érzelmekkel felfűtött esti beszédet intézett a nemzetének Volodimir Zelenszkij államfő a megbocsátás vasárnapján, miután 8 civil – közöttük 2 gyermek – esett az orosz fegyveres erők áldozatául a humanitárius kimenekítés közben. A meggyilkoltak próbálták elhagyni a Kijev közeli Irpiny városát, azonban ezt a fegyveres erők nem vették figyelembe.
És hány hasonló család halt meg még Ukrajnában? – tette fel a kérdést az ukrán elnök. Zelenszkij nem titkolt fenyegetésként kijelentette, nem bocsát meg országa a többszáz áldozatért, és a többezer szenvedő emberért.
– idézte a The Guardian Zelenszkij ígéretét.
Biológiai fegyver fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát vasárnap Igor Konsenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az ukrán hadsereg hétfő hajnali tájékoztatása szerint a Kijevtől nyugatra fekvő Irpiny városában „több mint három napja nincs áram, víz és fűtés. „Nincs élelem és víz, a megszállók megtiltották a lakosoknak, hogy elhagyják otthonaikat” – idézi a jelentést a brit lap.
Az ukrán védelmi vezetés eközben azt állítja, hogy erőik visszafoglalták Csuhujiv városát.
Az ukrán beszámoló szerint két magas rangú orosz parancsnokot is megöltek a mintegy 31 ezer lakosú városért folytatott harcban.
– derült ki a szervezet vasárnap este közzétett jelentéséből. Múlt hét elején még több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban. A viszonylag nyugodt kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiójából sem távozott mindenki – áll az EBESZ jelentésében.
Kedden Harkivban a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának.
Az EBESZ arról is hírt adott, hogy a mariupoli irodájának épületét is lövések érték, a misszió két járműve kigyulladt.
Mint ismeretes, az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. A donyecki szakadárok egyik képviselője múlt héten kedden megerősítette, hogy elhagyta Donyecket az EBESZ különleges megfigyelői missziójának minden járműve. A nagyjából 500 fős misszió feladata a Kijev és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartásának ellenőrzése volt Kelet-Ukrajnában.
Egy tévedés is könnyen háborús indokként értelmezhető az orosz katonai akciók közelsége miatt, ezért nagy a nyomás Románia, illetve a NATO védelmi rendszerén – nyilatkozta a Krónikának Hari Bucur-Marcu román biztonságpolitikai és katonai szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!