
Keddre virradóra is folytatódtak a rakétatámadások Szumi régió ellen
Fotó: Twitter/Azzedine
Keddre virradóra is folytatódtak az orosz támadások Ukrajnában, miután hétfőn, a Fehéroroszországban tartott ukrán–orosz tárgyalások harmadik fordulóján sem sikerült a feleknek megállapodásra jutniuk.
2022. március 08., 07:542022. március 08., 07:54
2022. március 08., 10:472022. március 08., 10:47
Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához romániai idő szerint kedd reggel 9 órától öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium. Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.
Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.
Az ukrán fél szerint sikerült „bizonyos kedvező eredményeket elérni” a hétfői fordulóban, miközben az orosz küldöttség szerint a tárgyalások „a várakozások alatt maradtak”.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, az ukrán küldöttség tagja a három órán át tartó tárgyalások után a Twitteren közölte, hogy „elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan”. „Változtatásokat hoztunk, és hatékonyabb segítséget nyújtunk az Oroszországi Föderáció agressziójától szenvedőknek” – tette hozzá.
– tette hozzá. Ezen a ponton a tanácsadó szerint egyelőre nincsen olyan eredmény, amely javítani tudna a helyzeten.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője a lengyel határ mellett fekvő Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban tartott tárgyalásról úgy fogalmazott: „Alatta maradt a várakozásoknak”. A diplomata bírálta, hogy egyetlen kijelölt humanitárius folyosó sem működik, és ezért az ukrán felet hibáztatta.
A Rosszija24 orosz televízió által közvetített sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy „legközelebb jelentősebb haladást sikerül elérni”.
Rövidesen sor kerül Fehéroroszországban a negyedik fordulóra is, a pontos időpontról rövidesen megállapodnak.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba hétfő délutáni tájékoztatása szerint az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen volt a civilek tervezett evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból. A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és a külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszer-szállítmányok bejuttatását.
Oroszország a háború leállításának feltételéül azt követeli, hogy Ukrajna alkotmányában rögzítse semleges státusát. Kijevnek el kellene ismernie a dél-ukrajnai Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását és a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Több humanitárius folyosó megnyitására és tűzszünetre tett ígéretet hétfő reggel az orosz hadsereg hírügynökségi tudósítások szerint.
„Nem félek” – szögezte le Telegramon közzétett videóüzenetében az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.
Azt mondta, hogy a szemben álló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is.
Mint ismeretes, az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
A tűzszünet lehetővé tenné, hogy Kijev mellett Harkiv, Csernyihiv, Szumi és Mariupol városokból is evakuálhassák a civil lakosságot.
Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta legalább 406 civil vesztette életét Ukrajnában, hozzátéve, hogy a körülmények miatt nagyon nehéz ellenőrizni az áldozatok valós számát.
Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás – közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van – köztük gyerekek –, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona – tette hozzá.
Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van.
Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” – mondta Anatol Fedoruk.
Szumi régió vezetője, Dmitro Zsivickij a Telegramon közölte, hogy helyi idő szerint hétfőről keddre virradóra az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Szumi városára.
A Híradó.hu által idézett ukrán sajtóértesülés szerint a rakétatámadás újabb emberéleteket követelt, a mentők a földön látták el a sérülteket.
Közben az orosz védelmi minisztérium felvételei szerint a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz harci járművek. Ezt az információt az ukránok is megerősítették.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál Vadim Deniszenkot, az ukrán belügyminiszter tanácsadóját idézte, aki azt mondta:
Az osztrák közszolgálati televízió eközben arról számolt be, hogy Kijev belvárosában is a támadásra készülhetnek. Az utcákon barikádokat emelnek, vannak, akik homokzsákokat töltenek. Sokan arra készülnek, hogy az elkövetkező időszakot óvóhelyeken, pincékben fogják tölteni.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint a Harkiv környéki harcokban elesett Vitalij Geraszimov orosz tábornok – írta a Le Monde.
Az ukrán hatóságok szerint Szíriában és Csecsenföldön harcolt az orosz erőkkel, és részt vett a Krím 2014-es elfoglalásában.
Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint Geraszimov vezérőrnagy, vezérkari főnök és az Oroszországi Központi Katonai Körzet 41. hadseregének első parancsnok-helyettese volt. Az orosz hadsereg számos magas rangú tisztje is meghalt és megsebesült, teszi hozzá a közlemény.
A harcokban korábban egy másik orosz tábornok is meghalt. Egy oroszországi helyi tiszti szervezet megerősítette, hogy Ukrajnában elesett egy másik tábornok, Andrej Szuhovetszkij, az orosz 7. légideszant hadosztály főparancsnoka is, aki korábban részt vett a harcokban. Szuhovetszkij részt vett a szíriai orosz hadjáratban is.

Hétfőre virradóra is folytatódtak az orosz támadások Ukrajnában, kijevi illetékesek nyilatkozatai szerint vasárnap estétől kezdődően fokozódott az ország középső, északi és déli tájain található városok elleni bombázás.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!