
Az amerikai elnök szerint a garanciák jó részét Európának kell biztosítani Ukrajna számára
Fotó: Fehér Ház/Facebook
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban. Donald Trump továbbra is céljának tekinti, hogy létrejöjjön a közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között.
2025. augusztus 25., 22:302025. augusztus 25., 22:30
2025. augusztus 25., 22:372025. augusztus 25., 22:37
Az amerikai elnök dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem akar nyerészkedni Ukrajnán, hanem a háborút akarja lezárni, és ezzel életeket megmenteni. Az elnök a rendelkezésére álló adatokat idézve nyomatékosította, hogy csak az elmúlt héten több mint 7500 emberélet veszett oda az Ukrajna és Oroszország közötti háborúban. Trump az Ukrajnának a jövőben nyújtandó biztonsági garancia kapcsán megerősítette, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy egyfajta támogató szerepet játszik majd,
Az elnök kérdésre válaszolva igennel felelt arra a kérdésre, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel múlt hétfő óta, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és európai vezetők jártak a Fehér Házban. „Minden beszélgetés, amit vele folytatok, egy jó beszélgetés, azután sajnálatosan mindig bombák hullanak Kijevre, vagy más helyre, ami nagyon feldühít, de azt hiszem, hogy le fogjuk zárni a háborút” – fogalmazott.
Donald Trump kifejtette, hogy véleménye szerint az a tény, hogy Putyin augusztus 15-én hajlandó volt az Egyesült Államokba, Alaszkába utazni, önmagában erős állásfoglalás volt az orosz elnök részéről azt illetően, hogy le akarja zárni a konfliktust. Az amerikai elnök ismét nagyon sikeresnek nevezte az alaszkai találkozót, amelynek témái közül megemlítette a nukleáris fegyverek korlátozását, aminek szükségességéről egyetértés volt közöttük.
Az amerikai elnök később azt mondta, továbbra is céljának tekinti, hogy létrejöjjön a közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között. Miután fogadta a dél-koreai államfőt, Trump kérdésre válaszolva elmondta, azt szeretné, ha Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartana, ugyanakkor megismételte, hogy kérés esetén harmadik félként kész részt venni azon. „Azt szeretném, hogy először ők oldják meg a nézetkülönbségeiket, és ha ez megtörténik, akkor véget vetünk ennek” – fogalmazott Trump a háború lezárásához vezető forgatókönyvet illetően.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország szembesülhet-e következménnyel, amennyiben mégsem sikerül a konfliktus rendezése, úgy válaszolt, hogy „nagyon súlyos következmények” lehetnek, de megismételte meggyőződését arról, hogy a háborúnak véget tudnak vetni. Trump kifejtette, korábban úgy gondolta, hogy az orosz-ukrán háború lezárása lesz a legkönnyebb feladat, amit az orosz elnökkel való személyes jó kapcsolatára alapozott, majd elismerte, hogy a konfliktus rendkívül összetett, nagyon személyes a két fél részéről, óriási személyes ellenszenvvel a két államfő, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin részéről.
Az amerikai elnök egyben közölte, hogy a jövőben tárgyalni akar Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel, akivel kapcsolatban megjegyezte, hogy „mindig jól kijött vele”, majd utalt arra, hogy egy ilyen találkozó témája a nukleáris fegyverzet lenne.

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!