Visszatértek. Ukrajna és Oroszország megállapodása alapján újabb hadifoglyokat engedtek szabadon
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna és Oroszország újabb hadifogolycserét hajtott végre az Egyesült Államok által közvetített, kétnapos abu-dzabi béketárgyalások után.
2026. február 06., 10:022026. február 06., 10:02
Összesen 157 ukrán – közülük hét civil – és 157 orosz katona tért haza a négy hónap óta az első ilyen, Ukrajna és Oroszország között végrehajtott csereprogram keretében.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában megrendezett tárgyalásokon orosz, ukrán és amerikai csapatok vettek részt, a fő vitás pontot pedig továbbra is az ukrán területi engedmények jelentik, valamint a biztonsági garanciák, amelyek megakadályozzák az orosz támadásokat, ha megállapodás születik a négyéves háború befejezéséről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a tárgyalások nem voltak könnyűek, és „gyorsabb eredményeket” szeretne.
Zelenszkij egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a csütörtöki fogolycsere „hosszú szünet után” történt – utalva a legutóbbi, tavaly októberi cserére.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország Abu-Dzabiban az ukrajnai fegyverszünetről tárgyaló delegációi megállapodtak 314 fogoly cseréjéről – jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff.
„Hazatérnek az embereink – 157 ukrán. A fegyveres erők, a nemzetőrség és az állami határőrség katonái. A civilek is visszatérnek a védelmezőkkel. Legtöbbjük 2012 óta van fogságban” – mondta az ukrán elnök, és megígérte, hogy minden egyes, még mindig orosz fogságban lévő ukrán állampolgárt hazahoz.
Eközben az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy 157 hadifoglyát adta vissza Kijev.
A minisztérium hozzátette, hogy három „illegálisan fogva tartott” orosz civilt is visszaadtak.
Ők a nyugati Kurszk régió lakói voltak, amelynek egy részét Ukrajna megszállta 2024-25-ös inváziója során.
Az abu-dzabi tárgyalások – amelyek a közelmúltban elkezdett háromoldalú egyeztetések második fordulót jelentették – Donald Trump amerikai elnök háború befejezésére irányuló erőfeszítéseinek részei.
A tárgyalásokat Steve Witkoff különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner vezette.
A legnehezebb kérdés a területeket érinti, Oroszország ugyanis azt követeli, hogy Ukrajna adja át a keleti ipari régió, a Donbasz többi részét, amelyet Moszkva még nem ellenőriz.
Egy másik fontos vitás kérdés Kijev követelése, hogy európai szövetségeseitől és az Egyesült Államoktól szilárd biztonsági garanciákat kapjon.
A tárgyalásoktól ugyanakkor nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Tartalmasak és eredményesek voltak, és konkrét lépésekre és gyakorlati megoldásokra összpontosítottak az ukrajnai fegyverszünetről Abu-Dzabiban tartott háromoldalú találkozón – jelentette ki Ukrajna főtárgyalója, Rusztem Umerov.
A háromoldalú tárgyalások akkor kezdődtek, amikor Oroszország egyhetes szünet után újra újrakezdte halálos támadásait Ukrajna ellen.
A városok elleni támadások szüneteltetését Trump kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az Ukrajnát sújtó hidegfront miatt.
Moszkva az ország energiaellátását vette célba, így több ezer ember maradt áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben.
Eközben
Zelenszkijt Kijevben, a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján kérdezték meg arról: valóban gyakorolnak-e nyomást Ukrajnára, hogy előbb Kijev egyezzen bele a tűzszünetbe, és az Egyesült Államok csak ezután nyújtson neki biztonsági garanciákat.
„Mi már készen állunk a tűzszünetre, ebbe Oroszországnak kellene beleegyeznie” – válaszolta erre
Zelenszkij.
Az államfő egyúttal kiemelte, hogy most már a tűzszünet minden feltétele teljesen egyértelmű, miután a húsz pontból álló béketerv tartalmazza őket. Külön hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak még a békemegállapodás aláírása előtt meg kell teremtenie a biztonsági garanciákat.
Az elnök kiemelte, hogy
Konkrétan a 800 ezres ukrán hadsereg létszámának fenntartásáról van szó – fűzte hozzá.
Előrebocsátotta, hogy a háború lezárását vagy a tűzszünetet követően az ukrán hadseregben csak szerződéssel rendelkezők fognak szolgálni, nem lesznek tartalékosok.
Zelenszkij hangsúlyozta: azon katonáknak, akik a tűzszünet ideje alatt is még a fronton szolgálnak,
a jelenleginek a sokszorosát kell keresniük. „Ehhez Ukrajnának pénzbeli támogatásra van szüksége elsősorban az európai országoktól, mert az ukrán hadsereg Európa biztonságának része, ezt még egyszer hangsúlyozom” – mondta az ukrán elnök.
Újrakezdődnek az Egyesült Államok és Oroszország közötti katonai tárgyalások, miután Trump az új START lejártát követően „korszerűsített” nukleáris megállapodást szorgalmazott
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti új stratégiai fegyvercsökkentési szerződést (új START) egy „korszerűsített” megállapodással váltsák fel.
„Nukleáris szakértőinknek egy új, továbbfejlesztett és modernizált szerződésen kell dolgozniuk, amely hosszú távon is érvényben maradhat” – írta Trump a Truth Socialon.
Elutasította a csütörtökön lejáró szerződés meghosszabbítását, és bírálta azt, mondván, hogy a paktum „az Egyesült Államok által rosszul megtárgyalt megállapodás”, és azt amúgy is „súlyosan megsértik”.
Az abu-dzabi tárgyalásokat követően az amerikai hadsereg közölte, hogy Washington és Moszkva csütörtökön megállapodott a magas szintű katonai párbeszéd újrafelvételéről, ami az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálódását jelezheti.
Az amerikai hadsereg közleményében kijelentette, hogy a mechanizmus újraindításának célja az, hogy elkerüljék a félreértéseket és az események eszkalálódását mindkét oldalon.
„A katonai erők közötti párbeszéd fenntartása fontos tényező a globális stabilitás és béke szempontjából, amely csak erővel érhető el, és amely növeli az átláthatóságot és csökkenti a feszültséget” – tette hozzá a közlemény.
A mechanizmus újjáélesztésére azután került sor, hogy az amerikai európai parancsnokság vezetője, Alexus Grynkewich tábornok tárgyalásokat folytatott orosz és ukrán magas rangú katonai tisztviselőkkel Abu-Dzabiban.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerdán figyelmeztetett, hogy az új START-szerződés lejárata „komoly pillanat” a nemzetközi béke és biztonság szempontjából.
Az Oroszország és az Egyesült Államok által 2010-ben aláírt új START-szerződés célja a telepített nukleáris robbanófejek és azok hordozóeszközeinek számának korlátozása. A szerződés 2011. február 5-én lépett hatályba, eredeti érvényességi ideje 10 év volt, majd később 2026. február 4-ig meghosszabbították.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025 szeptemberében kijelentette, hogy Oroszország a szerződés lejárta után egy évig továbbra is betartja a szerződés alapvető korlátozásait, feltéve, hogy az Egyesült Államok tartózkodik a meglévő stratégiai egyensúlyt aláásó lépésektől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!