34 éve fogadták el Ukrajna függetlenségi nyilatkozatát
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
2025. augusztus 24., 12:082025. augusztus 24., 12:08
2025. augusztus 24., 12:122025. augusztus 24., 12:12
Az államfő arról biztosította Kijevet, hogy Bukarest támogatni fogja Ukrajna újjáépítését és az európai integrációját is.
Az önök elszántsága a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem példája (...). Ezen a különleges napon ukrán barátainknak új erőt és rendíthetetlen reményt kívánok egy szebb jövőhöz” – fogalmazott üzenetében Nicușor Dan.
Volodimir Zelenszkij vasárnap az ünnep alkalmából azt írta a Facebookon, olyan Ukrajnát építenek, amely elég erős ahhoz, hogy biztonságban és békében élhessenek az emberek.
A jövőbe vetett bizalommal. Tisztelettel. És hálával mindazoknak, akik megvédték Ukrajnát ebben a függetlenségi háborúban. Azoknak, akik kitartottak, akik győztek, akik győzelmet arattak. Egy ilyen célért érdemes élni. És mi ezért állunk ki” – írta az ukrán elnök.
Ukrajna függetlenségének napját minden évben augusztus 24-én ünneplik, emlékezve arra a történelmi pillanatra, amikor az ország 1991-ben kinyilvánította elszakadását a Szovjetuniótól.
Az ukrán államiság gyökerei messzire nyúlnak vissza: a középkori Kijevi Rusz fejedelemség a térség egyik legjelentősebb politikai és kulturális központja volt. Az évszázadok során Ukrajna területe különböző birodalmak fennhatósága alá került, többek között a Lengyel–Litván Unió, az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom és végül a Szovjetunió uralma alá. A XX. században több kísérlet történt az önállóság kivívására – például az 1917–1921 közötti rövid életű Ukrán Népköztársaság idején –, ám ezek nem bizonyultak tartósnak.
A függetlenséghez vezető út a Szovjetunió 1980-as évekbeli válságával gyorsult fel. A peresztrojka és glasznoszty időszakában erősödött az ukrán nemzeti mozgalom, amely kulturális és politikai autonómiát követelt. A fordulópont 1991. augusztus 19-én jött el, amikor Moszkvában a puccskísérlet megrázta a birodalmat. Kijevben a parlament, a Verhovna Rada, három nappal később – 1991. augusztus 24-én – elfogadta Ukrajna függetlenségi nyilatkozatát.
Azóta augusztus 24. nem csupán nemzeti ünnep, hanem az ukrán identitás és szabadság szimbóluma is. Az ünnepségek részeként katonai díszszemléket, kulturális rendezvényeket, koncerteket és emlékezéseket tartanak, amelyek kifejezik a függetlenség melletti elkötelezettséget. Különösen az utóbbi években, az országot ért háborús kihívások fényében, a nap nemcsak a múlt felidézéséről, hanem a jövőbe vetett hitről és a nemzeti egységről is szól.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!