Hirdetés

Ukrajna: bajban az ukrán hadsereg, egyre közelednek az oroszok az egyik kulcsfontosságú városhoz

Ukrajna

Veszély. Ukrajna hadereje szorult helyzetbe kerülhet Pokrovszkban

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

A Donyecki területen lévő Pokrovszk városában, a frontvonalban zajló harcok „kivételesen kemények”, és Ukrajna katonai vezetésétől „nem szokványos döntések” meghozatalát követelik meg – mondta Olekszandr Szirszkij főparancsnok szerdán.

Hírösszefoglaló

2024. december 12., 09:012024. december 12., 09:01

A nap folyamán korábban, december 11-én Nazar Volosin katonai szóvivő megerősítette, hogy az orosz erők megsemmisítettek két ukrán állást Ukrajna kulcsfontosságú városa, Pokrovszk közelében.

Pokrovszk, amely az ukrán erők kulcsfontosságú logisztikai csomópontja keleten, az elmúlt hónapokban súlyos harcok színhelye volt, mivel az orosz erők könyörtelenül folytatják előrenyomulásukat Donyecki területen – emlékeztet a Kyiv Independent.

Hirdetés

Szirszkij megjegyzései a Pokrovszk szektorban a frontvonalakon működő 38. Különleges tengerészgyalogos dandárnál tett látogatását követően hangzottak el.

„Nem szokványos döntéseket kell hoznunk, hogy növeljük a védelem ellenálló képességét és hatékonyabban pusztítsuk el a megszállókat” – írta egy Facebook-bejegyzésben szerdán.

„A harcok kivételesen kemények” – tette hozzá.

Az ukrán hadsereg szintén szerdán megerősítette, hogy Oroszország teret nyert Pokrovszkban. Egy televíziós adásban Nazar Volosin, a Horticja erőcsoport szóvivője elmondta, hogy az orosz csapatok két ukrán állást semmisítettek meg a térségben.

„Az elhúzódó összecsapások következtében két állásunk megsemmisült, egyet elvesztettünk” – mondta Volosin.

„Jelenleg intézkedéseket tesznek a pozíciók helyreállítására” – mondta.

Szirszkij szerint az ukrán hadsereg hátrányban van, különösen a létszám tekintetében.

Az orosz csapatok létszámfölényben vannak az ukrán egységekkel szemben, és „minden rendelkezésre álló erőt bevetnek”.

Szirszkij nem mondta meg, hogy milyen nem hagyományos döntésekre lesz szükség az elkövetkező napokban, de azt mondta, hogy prioritásként elegendő mennyiségű lőszert kell eljuttatni a frontvonalba. Azt is mondta, hogy a „meglévő problémákra” „megfelelő parancsok” kiadásával reagál.

Az orosz erők már csak 3 kilométerre vannak Pokrovszktól a Deep State nevű megfigyelő honlap szerint.

Megfigyelők és az ukrán hadsereg már korábban is figyelmeztettek arra, hogy az orosz erők előrenyomulásával egyre nehezebb lesz a helyzet Pokrovszkban. Szirszkij november 29-én további tartalékosokat és fegyvereket vezényelt Pokrovszkba, hogy ezzel próbálja feltartóztatni az orosz támadást.

Oroszország felőrlő előrenyomulása Kelet-Ukrajnában továbbra is fokozódik, igaz, súlyos személyi veszteségek árán.

Eközben az Associated Press (AP) egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy Oroszország „az elkövetkező napokban” másodszor is bevetheti Ukrajna ellen az új Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáját (IRBM).

Oroszország november 21-én vetette be először új közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáját az ukrajnai Dnyipro ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy a csapás válasz volt arra, hogy Ukrajna amerikai és brit fegyvereket vetett be Oroszország távolabbi területei ellen.

Washington a kísérleti Oresnyik rakétát továbbra is inkább „megfélemlítési kísérletnek tekinti, mintsem az ukrajnai harctéren a helyzetet megváltoztató eszköznek”

– mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő újságíróknak egy amerikai hírszerzési értékelésre hivatkozva.

Oroszország csak „egy maroknyi” Oresnyik rakétával rendelkezik, és kisebb robbanófejet hordoznak, mint más rakéták, amelyeket Oroszország rendszeresen bevet Ukrajna ellen – jelentette az AP egy tisztségviselőre hivatkozva. December elején a Moscow Times négy orosz hivatalos forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Dnyipro elleni csapást követő médiafelhajtás gondosan megrendezett mutatvány volt, amelynek célja a Nyugat megfélemlítése.

Az Oresnyik valószínűleg nem új orosz fejlesztés, hanem az RSZ-26-os rakéta, más néven Rubezs módosítása – mondta Fabian Hoffmann védelmi szakértő, az Oslói Egyetem doktori kutatója a Kyiv Independentnek.

Közben

Moszkva választ ígért szerdán az Ukrajna által aznap délelőtt – állítása szerint amerikai ATACMS rakétákkal – végrehajtott támadásra a taganrogi katonai repülőtér ellen.

Nemrégiben egy hasonló támadásra reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy atomtöltet hordozására is alkalmas Oresnyik hiperszonikus rakétával fogják lőni a kijevi döntéshozó központokat, valamint az Ukrajnának orosz területek támadásához segítséget nyújtó nyugati országokat.

Amióta novemberben megkapta az engedélyt Washingtontól és Londontól oroszországi célpontok támadására ATACMS, illetve Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákkal,

Kijev több csapást mért oroszországi területekre ezekkel a fegyverekkel, kiváltva ezzel Moszkva haragját.

Az orosz hadsereg közleménye szerint „hat amerikai gyártmányú ATACMS ballisztikus rakétával támadták” szerdán a délnyugat-oroszországi Rosztovi területen fekvő Taganrog katonai repülőterét. A dokumentum szerint két rakétát lelőttek, a többit elektronikai harci berendezésekkel eltérítették.

A lehulló roncsok többeket megsebesítettek a katonai bázis személyzetének tagjai közül, két épület megrongálódott – olvasható a dokumentumban.

Egyébként a nap folyamán az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte:

Oroszország továbbra sem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnának, és ragaszkodik Vlagyimir Putyin elnök konfliktusrendezési javaslatainak végrehajtásához.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnapi nyilatkozatára reagált, amelyben Trump azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett Ukrajna és Oroszország között. Zaharova hangsúlyozta:

Moszkva kész együttműködni az új amerikai adminisztrációval, ám eddig nem érkezett olyan megvalósítható javaslat, amely érdemben kezelné Oroszország biztonsági aggályait,

illetve az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogainak helyzetét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki határozottan szorgalmazza Ukrajna NATO-tagságát – Trump nyilatkozatára reagálva kiemelte, hogy Kijevnek hosszú távon szavatolt biztonsági megállapodásokra van szüksége. Zaharova kijelentette:

Oroszország nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajna ügyében.

„Aki azt gondolja, hogy Oroszország engedményeket fog tenni, annak vagy rossz a memóriája, vagy nem érti a helyzetet” – fogalmazott.

Zaharova szerint a béke megteremtésének feltétele Putyin javaslatainak elfogadása. Ezek közé tartozik, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, valamint az, hogy Oroszországnak szüksége van annak a négy elfoglalt ukrán régiónak a teljes területére, amelyek szavai szerint ma már Oroszország részei. A Kreml álláspontja szerint ez elengedhetetlen a tartós békéhez és stabilitáshoz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Fehér Ház: az amerikai kormány mindkét féllel egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról

Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.

Fehér Ház: az amerikai kormány mindkét féllel egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára

Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára
2025. november 20., csütörtök

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el

Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el
2025. november 20., csütörtök

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt

Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében

Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében
2025. november 20., csütörtök

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak

Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak
2025. november 20., csütörtök

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia

Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most

A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most
2025. november 19., szerda

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében

A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében
2025. november 19., szerda

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament

Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament
Hirdetés
Hirdetés