
Fotó: Facebook/Karpat.in.ua
Az ukrán parlament csütörtöki rendkívüli ülésén elfogadta az őshonos népekről szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett törvényjavaslatot, amelyet előző nap Vlagyimir Putyin orosz államfő hevesen támadott, és a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői sem értettek egyet az indítvánnyal.
2021. július 01., 20:012021. július 01., 20:01
2021. július 01., 20:102021. július 01., 20:10
Az előterjesztést 325 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakcióján kívül minden képviselőcsoport támogatta.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint
Az előterjesztés szövege szerint „Ukrajna őslakos népe egy őshonos etnikai közösség, amely Ukrajna területén alakult ki, eredeti nyelv és kultúra hordozója, hagyományos, társadalmi, kulturális vagy képviseleti szervekkel rendelkezik, önmagát Ukrajna őslakos népeként azonosítja”.
Célja meghatározni Ukrajna őslakosainak jogi státuszát, biztosítani az őslakos népeknek, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden emberi joggal és alapvető szabadsággal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak. Ezen felül az ukrán elnök indítványozta, hogy hozzanak létre olyan testületeket, amelyek jogosultak lesznek az őslakos népek képviseletére és az ő nevükben döntések meghozatalára.
Rámutatott, hogy az ENSZ dokumentumai szerint az őshonos népek „független országokban élő népek”, mivel ők azok leszármazottai, akik abban az országban vagy földrajzi területen éltek, amely a jelenlegi ország részét képezi, az országrész meghódításakor vagy gyarmatosításakor, illetve a meglévő államhatárok megállapításakor, jogi státuszuktól függetlenül megőrizték társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai intézményeik egy részét vagy egészét.
Emlékeztette Zelenszkijt, hogy a magyar népcsoport több mint ezerszáz éve él a Kárpát-medencében, többek között Ukrajna területén, így – mint Brenzovics fogalmazott – „teljes joggal tart igényt őshonos népként való elismerésre”.
Az orosz államfő már több ízben támadta a törvényjavaslatot, legutóbb szerdán egy tévéadásban, amelyben lakossági kérdésekre válaszolt. Putyin korábban azt mondta, hogy a jogszabály az embereket Ukrajnában „őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt”, szerdán pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította. Mindezt a kijevi vezetés határozottan visszautasítja. Dmitro Kuleba külügyminiszter még június 10-én – Putyin korábbi kijelentésére reagálva – leszögezte, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben összhangban áll az őshonos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozattal, valamint az ukrán alkotmány vonatkozó normáival, és semmi köze nincs az orosz elnök „önkényes értelmezéséhez”.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!