Újabb vörösiszap-lavina fenyeget

„Egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet a tragédia, ezért most azon dolgozunk, hogy megóvjuk Kolontár és Devecser házait” – közölte a vörösiszap sújtotta katasztrófatérségben, Kolontár határában az államtitkár.

Elmondta, a katasztrófavédelmi alakulatok védőgátat építenek a településen keresztül, amely Illés szerint „világrekordnak számító idő alatt”, három nap alatt készül el, 600 méter hosszú, az alapja 25–30 méter, a koronája 10 méter széles lesz, az építéséhez 40 ezer köbméter dolomitot szállítanak. A két és fél millió köbméter vörösiszapot tartalmazó tározókból kiömlő zagy „mederben tartására” alkalmas létesítmény mintegy 100 millió forintos költségét a tározót működtető Magyar Alumínium Zrt.-nek kell majd állnia.

Az iszapkatasztrófa által leginkább sújtott Kolontár lakosságát (közel nyolcszáz embert) szombat reggel evakuálták, miután tovább rongálódott az ajkai iszaptároló sérült kazettájának északi gátja, ezért megnőtt a kockázata annak, hogy a tározóban lévő vörösiszap és lúgos víz elegye a szabadba jut.

Sőt a hatóságok felkészültek arra is, hogy Devecsert is kiürítik: a hatezer lelkes város lakosait felszólították, pakolják össze a legszükségesebb dolgaikat, a devecserieknek azonban egyelőre nem kellett elhagyniuk az otthonukat. Orbán Viktor kormányfő szombaton Ajkán azt mondta: újabb gátszakadás esetén félmillió köbméter iszap ömölhet ki, ezért védőgát megépítésével próbálják elterelni az esetlegesen kiáradó iszapot.

A kormány kármentő alapot hoz létre a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére, ugyanakkor Orbán a kolontári helyreállításról szólva közölte: aki nem akar visszamenni az otthonába, annak vagy felkínálnak egy házat az ország különböző pontján egy már elkészített gyorslistáról, vagy a katasztrófa által érintett település újjáépítendő részén kap új otthont.

A Veszprém megyei katasztrófa nyomán egyébként példátlan humanitárius akció indult szerte a világban: magánszemélyek ezrei, rengeteg segélyszervezet és szeretetszolgálat, számos magántársaság sietett a földönfutókká vált emberek megsegítésére, amelynek céljából George Pataki, New York állam volt kormányzója gyűjtést indított, Soros György üzletember Nyílt Társadalomért Alapítványa pedig egymillió dolláros támogatást nyújt.

Időközben már hétre emelkedett az iszapkatasztrófa halálos áldozatainak száma, a hét végén ugyanis három holttestet találtak a vörösiszap elöntötte Devecser közelében, ugyanakkor még egy embert keresnek. A magyarországi kórházak eddig több mint 150 sérültet láttak el a vörösiszapömlés miatt, többen még mindig súlyos, életveszélyes állapotban vannak, elsősorban vegyi égési sérüléseik következtében.

Jó hírnek számít eközben, hogy a magyar hatóságok által még a Marcal folyón alkalmazott kárenyhítési technológiának köszönhetően sem fémmel, sem szerves anyaggal nem szennyeződik a Duna a tragédia közelebbi környezetében. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tegnapi tájékoztatása szerint a Dunán Gönyűnél 7,54-re, azaz természet közeli tartományba csökkent a víz pH-értéke, miután környezetbarát anyagnak számító gipsszel és ecetsavval semlegesítették a szennyezést. Felkészültek az esetleges újabb gátszakadásra is, ezért a korábban már kipusztult Marcal teljes, 100 kilométeres hosszában gipszet és savakat halmoztak fel.

Eközben az iszapáramlat tegnap elérte a Duna szerbiai szakaszát, az ottani vízügyi hatóságok pedig arról tájékoztatták román kollégáikat, hogy Romániába jutva már jelentősen felhígul a szennyezés. Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint leghamarább ma éri el a szennyezés a Duna romániai szakaszát, de akkorra már olyan alacsony lesz a mérgező anyagok koncentrációja, hogy az nem fog károkat okozni.

Az RMDSZ-es tárcavezető közölte, hogy Románia területén jelenleg több mint 1000 olyan zagytározó, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó lerakat létezik, amely szennyezésmentesítési munkálatokra szorul. Megemlítette ugyanakkor a nagyváradi és tulceai vörösiszap-tározókat is, amelyek méreganyag-tartalmát, a gátak falainak stabilitását, illetve szondákon keresztül a talajvíz szintjét rendszeresen ellenőrzi a környezetvédelmi őrség. Borbély leszögezte: Románia nem fontolgatja, hogy kártérítést kérjen Magyarországtól, hiszen az iszapömlés egyelőre nem okozott határon átnyúló szennyezést.